Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

A felszabadító hadjárat és Érsekujvár visszafoglalása

Á törökök a várat alapostul széjjelrombolták és Esztergom ellen indultak. Erre Károly herceg Érsekújvár ostromát Caprara tábornokra bizta s ő maga a hadsereg felével Esztergom felmentésére sietett. Augusztus 16-án folyt le a Nyergesujfalu—táthi csata, mely a törökök teljes vereségével és Esztergom felszabadításával végződött. Károly herceg augusztus 18-án már újból Újvár alatt állott. A pápai követ, aki a táborból mindenről pontosan értesült, fájdalommal látta, hogy a mult évben elkövetett hibák ismétlődnek. A lovasságnak már augusztus elején takarmánya nem volt. A nuncius ezen módfelett felháborodott; de azért Rabatta tábornok, hadi vezérbiztosnak a pápai segélypénzből e célra 15,000 frtot küldött.

8) A fővezér augusztus 19-ére általános rohamot rendelt el. A megfogyatkozott várőrség kétségbeesetten védekezett s az ostromló sereg csak úgy foglalhatta el a várat, hogy a pasával együtt majdnem az egész várőrség elesett. A győzelmes sereg 99 ágyút, 1000 font török lőport, 20 mázsa ólmot, 300 mázsa kanócot stb. talált a várban. A fővezér a visszafoglalt vár parancsnokává Aspremont-Reckheim Ferdinánd Gobert gróf ezredest nevezte ki s a várba a győri végháznak katonasága vonult be. A pápa, akit Lipót császár külön követ útján értesített a nyergesujfalusi győzelemről és Érsekújvárnak visszavételéről, szeptember 2-án a szt. Péter bazilikában hálaistentiszteletet tartott, amely alatt a keresztény fegyverek győzelmét az Angyalvár és a Quirinál ágyúinak dörgése üdvözölte.») 8) Fraknói: i. m. 132. 229