Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Az érsekujvári vár leírása

menve a dzsáminak hosszúsága 110 láb, szélessége teljes 80 láb. A kálvinisták temploma tehát e sorsra jutott. A német templom a Validé szultána (szultán anyja) nevéről lett elnevezve. Mivel annakelőtte is nagy templom és régi imaház volt, ezért olyan művészi és diszes volt, mintha Masid vára lett volna. A benne levő különféle feszületeknek, művészi csillároknak, az értékes drágaköves lámpáknak, gyönyörű festményeknek, szép és diszes tárgyaknak leírására gyenge és elégtelen a nyelv! Falának egész felülete drágakövekkel, képekkel és festményekkel van diszitve és néhány ezer különös és csodálatos bálvánnyal felcifrázott nagy templom, melynek szobrait a hitharcosok mind darabokra tördelték. Mikor ily módon mindenféle piszkos gonoszságtól megtisztult, olyan fényes dzámi lett belőle, hogy a végeken sehol nincs párja, hacsak az esztergomi kizil dsámi (a régi székesegyház). Négyszögletes magas harangtornyához egy magas minaretet készítettek. íla E. Cs. leírása túlzásba megy is, kétségtelen, hogy a kath. plébánia templom, amelyről szó van, siep és művészi kivitelű és belső felszerelésében is kiváló templom volt. Azután a tót templomot a bécsi kapun belül a klászeki szultánasszony dzámíjává alakították át és mostanában a muszulmán harcosok kétszersült élelmikészletének hombárjává tették. Ez is nagy dzámi, de nem szép. A tót nép ugyanis a magyaroknak és németeknek rájája (azaz vármunkások), azért csak ilyenféle templomai voltak. Nem kevésbbé érdekes, amit E. Cs. Érsekújvárnak látnivalóiról megörökitett. A várnak közepén nagy térség van s ott egy 199