Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)
1638-1663
latiák. Eszterházy már 1639. január 21-én panaszkodik rájuk s engedélyt kér Pálffytól arra, hogy ily engedetlenségért és kihágásért megbüntethesse azt, ki «Ngod szolgája, holot háza tüze itt vagyon«. 3^) A kir. kamarához is eljutott annak hire, hogy Pálffy katonái nincsenek Újvárban. Pálffy Pál 1641. augusztus 5-én Pálffy Istvánhoz intézett levelében irja: «Nyitra vármegyében közönségesen beszélik, hogy Kgdnek fizetése lévén bizonyos számú lovasra és gyalogosra, Kgd Újvárban nem tartaná, kit én halván és úgy lenni a mint beszélik noha nem hiszek, mondván: hogy még azoknál is többet tartott Kgd, kivel nem is tartozott volna«. Kéri őt, hogy ha ott nem volnának, küldje őket Újvárba. 3 7) Ily viszonyok közt érthető, hogy mikor a király 1641-ben elrendelte, hogy Pálffy 1000 lovast fogadjon, 500-at Felsőmagyarország (gr. Nyáry István vezetése alá), 500 pedig a bányavidék részére (Pálffy István vezetése alá) s a haditanács Pálffyt május 9-én felhívta, tegyen javaslatot a századosok kinevezésére, Pálffy a következő kérdéseket veti fel: 1) a zsoldosok semmi ürügy alatt se legyenek kötelesek Magyarország határain kivül harcolni; 2) hány hónapra fogadandók fel?; 3) kitől fogják havi zsoldjukat kapni?; 4) meg fogják-e fizetésüket kapni havonkint — a hónapok végén — halogatás; nélkül? 3 8) Ugyancsak nagy gond és felelősség nehezedett Eszterházy Pálra, aki Pálffynak gyakori távolléte 3 6a) Jedlicska: 220. 3 7) U. o. 306. s 8) U. o. 281. 133
