Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

1638-1663

nek állapotát: «kevés a vitéz és eleség, rosszak az ágyúk, korhadtak a falak s a német katonák meztelenek.«

1

7) A végvárak állapotával párhuzamosan siilyedt a végbeli katonaság állapota is. Az időközönként megtartott «mustrák« elég kedvező színben tüntették fel a katonákat, a valóság azonban egészen más képet mutatott. Eszterházy Pál jelentései telvék panaszokkal az őrségek hiányosságai és kivált fizetetlensége miatt. A régi panaszok minduntalan megujulnak. Eszterházy 1639. április 30-iki jelentésében igy irja le az újvári szomorú állapotokat: «Pálffy Istvánnak 150 lovasa itt nem lakik, s ha itt vannak is, sehol semmit sem szolgálnak, nem is cirkálnak. Ugyancsak Pálffynak 100 gyalogosra van fizetése, azok sincsenek itt és semmit sem szolgálnak. Szabó Mihály, Szabó András és Bornemissza Ambrus hadnagyoknak 24 lóval kellene felülniök és 3 lóra 1 szolgájuk vagyon. Ugy vannak, hogy 100 lovast sem tudnak előállítani.« «Az mustrán ám jól szerrel valánk, commissariusok azt tudják, hogy mind ugy vagyunk itt, s Ngk kellett volna megmondani, hogy az nagy fizetelenség miatt arra jutottak, hoyy fele sincs itt annak, az kiket künn seregekben láttak«. «Igy vagyon bizony mind az több végházak dolga is, ezer azokban is az difficultas; most pedig sok helyekben exacerbáltattak is, és hogy sokaknak nem fizettek, el is oszlottak«. Sürgeti a posztót is.

1

8) 1639. május 7-én az előbbi panaszokat megis1

7) Szilágyi: A magy. nemzet tört. VI. 488. 1

S) Jedlička: 230. 126