Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Pázmány Péter. A Bethlen háboruk

fogja engedni, hogy jobbágyait sanyargassák. «Elég nyomorúság, hogy magunktól kell romla­nunk, ez egyik az nagy Isten ostori közül.« 6 6) Hogyha ilyesmik történtek a hódolt­ságon kivül, elképzelhetjük azt, ami a töröknek behódolt területen történt. A király szept. 20-án ismételten meghagyja Pálffynak, hogy a törökkel kötött béke értelmében óvakodjék a török meg­támadásától s alárendelt embereit is a béke meg­tartására utasitsa. Ha török foglyai vannak, bo­csássa őket szabadon. 6 7) Természetes, hogy a török hasonlót hasonlóval viszonzott, azaz a panaszok kölcsönösek voltak, így Juszuf esztergomi bég 1637. júl. 8-án kistolnai Szabó Mihály újvári vicekapitánynak irt levelében védekezik a vád ellen, hogy az esztergomi törö­kök valami latorságot követtek volna el és vala­mit zsákmányoltak volna. Ha szigorú vizsgálat után — a gyanúsakat fogságra vettette — vala­kire kisül a vétkesség, szigorúan meg fogja bün­tetni és az elhozott prédát visszaküldi. Azt irja, hogy «nemcsak Esztergomban vannak afféle zsold nélkül való csavargók, hanem más végházakban is. Sokszor történt, hogy váciak, pestiek, budaiak, fejérváriak meg az Kgld végházán felül afféle gonoszságot cselekedtenek, mégis az esztergo­miak voltak a bűnösök. Elhigyje Kgld a mi hí­rünkkel és akaratunkkal az mi botunk alatt valók csak egy kutyának is nem vétenek az újváriak­nak, de zöld az erdő, minden latrot lábunkhoz nem köthetünk. — P. S. Kgld fenyegetőzik azzal, hogy tromfal tromfot ütnek a párkányiaknak. Az­6 6) Jedlkska i. m. 116. 6 ľ) U. o. 120. 116

Next

/
Oldalképek
Tartalom