Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából (Esztergom. [s. n.], 1940)

88 A kongresszuson vagy 800 magyar vett részt, köztük 25 pap. Ezek közül a magyar rendezőségnél előzőleg 300-an jelentkeztek és körülbelül 100-an hozzájuk csatlakoztak. Vagy 200-an bizonyos nyomásra a tótoknál jelentkeztek, a ruszinszkói magyarokat pedig a ruszinok közé sorozták. Magyar ker. szocialista képviselőink a kongresszusra meghívót nem kaptak, ennélfogva meg sem jelentek. A ker. szocialista párt. tudósítója azonban jelen volt és minden nevezetesebb mozzanatot, beszédeket stb. gyorsírással megörökített. Az ő tudósításából vesszük a következő adatokat, amelyek egy részét akkoriban közölni nem lehetett. A csehek a magyarokat előzékenyen fogadták s a Vencel-téren jó helyet juttattak nekik. A magyarok ülésén Verdier bíborossal megjelentek Precan és Kaspar érsekek, valamint Rückl főrendező. Precan és Rückl beszédjükben Serédi bíboros hercegprímás leveléről is megemlékeztek. Feltűnést keltett Csárszky püspök beszéde, melyben a „nos hungari" elnevezéssel sem takarékoskodott. Ugyancsak feltűnt Verdier bíboros beszéde, amelyben a csehszlovák államot mint a nemzetek harmóniájának példaképét és mint dicső, örökéletű alkotást ünnepelte. A kárpátaljai gör. kat. magyarokat (30 magyar plébániájuk van) súlyos sérelem érte azzal, hogy őket a gör. kat. ruszinok közé sorozták be és pl. Mondy Miklós esperesnek megtiltották, hogy a magyar rendezésen szerepeljen. Ortutay Jenő beregszászi esperes saját felelősségére mégis magyarul prédikált és embereit a magyar csoportba vezette. Június 29-én a magyar katolikusok értekezletén azután határozattá emelték a Szyllaba Emil dr. által felolvasott és lényegileg az alábbiakban közölt javaslatot :