Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából (Esztergom. [s. n.], 1940)

86 A magyar kat. híveknek legnagyobb panasza, hogy — főkép a Slovenská Liga működése folytán — sok helyütt a magyarnyelvű istentiszteleteket korlátozták, vagy egészen megszüntették. A bemutatott adatok közül csak a feltűnőbbeket soroljuk fel, a zárójelben levő % a magyarság arányszámát jelenti az 1921. évi népszámlálás szerint. A magyarnyelvű istentiszteleteket teljesen beszüntették Nagymihályon (12%), Szobráncon (15%), Jenkén (17%), Szalókon (13%), Garanyon (30%), Lasztócon (17%), Legenyén (40%), Gálszécsen (11 %),) Abaszéplakon (46 %), Jászómindszenten (20%), Rudnokon (50°/o), Semsén (56%), Enyickén (12%), Bölzsén (30%), Buzinkán (26%), Alsó-Mecenzéfen (22%), FelsőMecenzéfen (19%), Nagyrőcén (14%), Betléren (20%), Gácson (18%). Nagymihályon a hívek erélyes állásfoglalásának eredményeként a magyarnyelvű istentiszteleteket újból bevezették. Egyes községekben a magyar egyházi éneklést a hívek a tiltó rendelkezések ellenére is megtartották. Kassán és Eperjesen a magyarnyelvű istentiszteleteket korlátozták, ugyanez történt pl. Tőketerebesen, Homonnán, Varannón és egyebütt. A kassai Orsolya-apácáknak három évszázados magyar iskoláit is veszedelem fenyegeti. A Domonkos-rendű apácák összes leányiskoláit máris eltótosították. Ez év január havában Kassán járt az Orsolya apácák római generális főnöknőjének szlovén vagy horvát származású megbízottja, aki nyiltan kijelentette, hogy a zárda eddigi magyar jellegét szlávvá kell átalakítani. A nagyszombati tót szerzetesnők közül ugyanis többet Kassára akarnak áthelyezni, hogy velük tót osztályokat nyissanak s a magyar osztályokat fokozatosan megszüntessék. Mert felfogása sze-