Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából (Esztergom. [s. n.], 1940)

78 helyzet tisztulni kezdett s egyre világosabbá lett, hogy Szüllőnek utódja a pártvezérségben csak Esterházy János gróf lehet, akit azután a kongresszus meg is választott. Egyházügyi referenciánk — hogy ennek nevezzem — továbbra is Szüllő Géza kezeiben maradt. Rövidesen ismét alkalma nyílt arra, hogy panaszainkat Rómába vigye. A tótmegyeri eset a kedélyeket legerősebben kavarta fel. Itt a nemzetiségi túlzók valósággal hajszát indítottak a helybeli esperes-plébános ellen. A vegyesnyelvű község kat. iskolájában magyarnyelvű osztályok állottak fenn, amelyekbe a tanév elején 125 magyar gyermeket Írattak be. A magyarnyelvű osztályok fenntartása tehát törvényes jogosultsággal bírt. A tót nemzetiségű agitátorok, a káplánnal és néhány tanítóval élükön, ruhaneműek, ingyenes tankönyvek és egyéb segélyek Ígéretével reávették az iskolaszék többségét arra, hogy a magyar osztályok megszüntetését határozatilag kimondja. A plébános híveit e határozat szomorú következményeire figyelmeztette, minek eredményeképen azután az iskolaszék többsége az előbbi határozatot megfellebbezte és a magyar osztályok további fenntartását kívánta. Meg kell jegyeznem, hogy a tótnyelvű iskolában a hittant a magyar gyermekeknek is tót nyelven kellett tanítani. A fellebbezés elintézése — a sürgősség dacára — egyre késett, majd az egyházi hatóság az iskolaszék első határozatát hagyta jóvá ! Közben panaszok érkeztek Vágsellyéről, hogy a magyarul gyónókat elutasítják. Érsekújvár plébánosának elhaltával — a csehszlovák beköltözés dacára kétharmadrészben még mindig magyar város híveinek küldöttsége kérte az apóst, adminisztrátort, hogy magyar plébánost nevezzen ki. Az apostoli adminisztrátor azonban