Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából (Esztergom. [s. n.], 1940)

18 ban nem az következik, hogy az esztergomi érseknek eme területre vonatkozó minden joghatósága megszűnt, hanem a püspök joghatósága csupán felfüggesztetik (suspenditur, Can. 316. §. 1.). Feltéve tehát, hogy e terület valamelyik része idők folyamán a magyar anyaországhoz visszakerülne, az esztergomi érseknek erre való joghatósága önmagától feléled. E két szócska : „jelenleg" és „felfüggesztetik" alkotta alapját minden jövendő reménységünknek és bíztatott fel megkezdett munkánk további folytatására. Az apostoli adminsztrátor tudtával és engedélyével a magyar papság aug. 27-én Komáromban értekezletre gyűlt össze, hogy a függő egyházi kérdéseket megtárgyalja. Az értekezleten sorra kerültek az összes sérelmek és jogtalanságok, amelyek a lefolyt 3 és l/2 év alatt a magyar kat. papságot és híveket érték. Magyar püspökeinket kiűzték az országból s helyükbe tót nemzetiségűeket ültettek. Szent István ünnepének megülését eltiltották. Érsek főpásztorunktól annyira elzártak, hogy szentolajokat sem kaphattunk. A Magyarország Nagyasszonyához való könyörgéseket és énekeket eltiltották. Meg nem engedték, hogy magyar püspök híveinknek a bérmálás szentségét kiossza. A pozsonyi magyar egyetemet és a kassai magyar jogakadémiát megszüntették. Katolikus magyar középiskoláinkat bezárták s egyedül a komáromit engedélyezték. Magyar papnevelőnk és férfitanítóképzőnk nincs. Magyar ifjaink magyar középiskolába és egyetemre nem járhatnak. Szóval a magyar kultúra teljes elnyomására törekesznek. Mindezeket emlékiratba foglalva, feltártuk az apostoli adminisztratura területén lakó katolikus magyarság létszámát s ennek alapján kértük