Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából (Esztergom. [s. n.], 1940)

105 felügyelő is belátta s a következő évben a tótnyelvű tanítás megszűnt. A farnadi iskolaszék a tanfelügyelő kívánságának teljesítését megtagadta azon indokolással, hogy a farnadi róm. kat. iskolában három-négynél több tót gyermek nem található. Az egyházi hatóság azon álláspontra helyezkedett, hogy „jobb, ha kat. jelleggel egy bármennyire elenyészően csekély kisebbség kedvéért (a magyar kisebbségekkel bezzeg nem törődtek !) egy új kat. párhuzamos osztály állíttassák fel, mint ha az állam a fennálló törvények szerint reménytelen ellenkezést semmibe sem véve, állami iskolát állít fel, mely fokozatosan, lassan felszívja majd a kat. iskola gyermekállományának egy részét" stb. Az iskolaszék megmaradt elhatározása mellett. Minthogy azonban Farnad község luteránus vallású lakosságának egy része tényleg tótajkú, a Slovenská Liga állami iskolát létesített, melybe azután mindenféle ígéretekkel a katolikus gyermekek csekély részét is becsalogatta. Ezek a katolikus tanulók az állami tanfelügyelő tilalma folytán magyarnyelvű hitoktatásban nem részesülhettek. 1935. év végén a pozsonyi tanügyi referátus feljelentésére az egyházi hatóság elrendelte, hogy miután „a farnadi plébánia területén 519 szlovák és cseh anyanyelvű híve van", a plébános ezeknek lelki szükségletéről gondoskodjék. Ugyanezt kívánta a párkányjárási főnök is. Kitűnt, hogy a hivatalos statisztika hamis, amennyiben a statisztikailag feltüntetett 20% a valóságban a 2—3%-ot sem éri el. A dolgot azután többé nem bolygatták. 1938. év nyarán az Orsz. Katolikus Tanács elnökségének kezdeményezésére kilenc magyar tagból álló delegáció kapott meghívást Hodža miniszterelnökhöz. Vájjon ez közeledést akart-e jelenteni a miniszterelnök részéről az Egyesült Magyar Párthoz, vagy pedig újabb cselvetés akart-e