Sebesi Ernő (sajtó alé rend.): Dr. Wallentínyi Samu emlékezete (Eperjes. Minerva, 1933)

Emlékezések

Ezután Kárpáti János, szepesolaszii lelkész meghatottságtól remegő hangon tolmácsolta a régi tanítványok háláját. A lelkes, szép beszéd elhangzása után még Szelecsényiné, Frenyó Lenke a fiatalabb generáció és a cserkészek nevében, majd meg a gimnáziumi ifjúság szónoka búcsúzott el rokonszenves szavakban tanárától és végül a Daltestvérek precízen előadott karéneke fejezte be az impozáns lefolyású temetést. * Dr. Wallentínyi Samu halála alkalmából igen sok részvéttávirat érkezett a gyászoló családhoz és a kollégium elöljáróságához. A koszorúkon, amelyeket külön gyászkocsin vittek, a következő felírások voltak : Apukának hü kislánya Babus. Utolsó üdvözlet Margittól. Drága Samukának szerető testvérei Klemi, Irén és Ottó. Boldogabb viszontlátásra Dodó. Samukám a viszontlátásra ! Örök szeretettel Gittus és Viktor. Drága jótevőnknek Ilus és Magdus. Utolsó üdvözlet Némethéktől. El nem muló kegyelettel az eperjesi ev. magyar egyház. El nem muló szeretettel régi kartársaid. Svojmu výbornému profesorovi Evang. Collegium. Milému kollegovi, profesori ev. koll. gymnázia. Felejthetetlen titkárának a Széchenyi-kör. Hü barátjának és munkatársának a Prágai Magyar Hirlap. Néhai főszerkesztőjének a volt Eperjesi Lapok. Szerető pártfogójának az ev. ifjúsági csoport. II. B. trieda svojmu drahému triednému profesorovi. * * * 37