Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

AZ AKADÉMIA MŰKÖDÉSE

elhatározta, hogy anyagilag és erkölcsileg támogatni fogja a Magyar írá s-t, és nyomban meg is szavazott 5000 koronát „színvonalának emelésére". A tudományos osztály a február 19-én tartott ülésén szintén felosztotta az 1933-as évre rendelkezésére bocsátott 20 ezer korona nagy részét. Tudományos könyvtár megalapozására 5000 koronát, adminisztrációs kiadásokra 5000, nyomtatásban megjelent tudományos mü jutalmazására pályadíjként 5000, valamint a főiskolai ifjúság által benyújtott dolgozatok jutalmazására négyszer 500 koronát szavaztak meg a tudományos osztály tagjai. A művészeti osztály — az előre kidolgozott munkaprogramja értelmében — ösztöndíjat és jutalomdíjat csak ellenérték fejében adott ki. Az 1933-as év folyamán a prágai Szlovenszkói Kiállításon kiállított magyar művészek képeiből vásárolt a művészeti osztály háromtagú bizottsága (Szőnyi Endre, Weinwurm Frigyes és Brogyányi Kálmán). Megvették Gwerk Ödöntől aSzántóföldek a hegyen című képet 2500, Weiner Imrétől a Processziót 2000, Schubert Gyulától az Anyám című képet 2000, Lőrincz Gyűli egy nagyobb méretű pasztell j ét 1000, Prohászka István Kecskék című képét 1000, valamint Jánoska Tivadar egy kisebb méretű csendéletét és egy ipolymelléki tájképét 1500 koronáért. A művészeti osztály vásárló bizottsága így alapította meg a Társaság képtárát. Az 1933-as év folyamán a tudományos osztályban négy alcsoport alakult: nyelvtudományi, történelmi és társadalomtudományi, pedagógia-filozófiai, valamint orvos- és természettudományi. Ezek a szakcsoportok azonban jóformán semmiféle eredményt nem mutattak fel. Csak a nyelvészeti csoport — elnöke dr. Hornyánszky Aladár volt — fejtett ki olyan-amilyen aktivitást: néhány ismeretterjesztő előadást, s egy aránylag színvonalas észt estet tartott. A Társaság működése csupán nagy nekilendülésekből állt, folyamatos kulturális munkát nem volt képes 50