Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)
A MASARYK AKADÉMIA 1937-1945 KÖZÖTT
című előadásra, amely a jelen helyzetben nem éppen szerencsésen választott téma." 20 7 Dr. Haiczl nem is tarthatta meg tervezett előadását, mivel az érsekújvári járási rendőrparancsnokság — pozsonyi utasításra — bizonytalan időre elnapolta. 2" ,s . 1938 tavaszától a politika egyre inkább úrrá lesz a tudományosság felett, a tömegek a kultúra helyett inkább a politika vonzó vagy taszító áramkörébe kerülnek. A kulturális értékek, egyének, intézmények jelentősége rohamosan csökkenni kezd, és a nagy politikai hullámverésben az Akadémia előtt csak egy lehetőség áll: szép csendesen meghúznia magát, nem vonnia magára sem az Országos Hivatal, sem az ellenzéki magyar pártok és a befolyásuk alá került kisebbségi tömegek túlzott figyelmét. 1938 novemberében Dél-Szlovákia magyarlakta területének nagy részét Magyaroszághoz csatolták. A Társaság tagságának körülbelül kétharmad része ezen a területen élt, s így tagságuk automatikusan megszűnt. A Társaság többi tagja mindjárt 1938 őszén rendezni szerette volna a Társaság ügyeit, amelyeket a politikai események alaposan összeziláltak. November 20-án rendkívüli közgyűlést tartottak, amelyen megállapították a legközelebbi teendőket. Egyelőre nem választottak új vezetőséget, csak tíztagú intéző bizottságot, amelynek 1939. február végéig a Társaság további működését illetően konkrét javaslattal kellett előállnia. A bizottság elnöke Kovács Alajos, pénztárosa Mészáros György, ügyvezetője dr. Duka Zólyomi Norbert, bizottsági tagjai Szőnyi Endre, Levatich István, Schubert Gyula, Antali Cy Vilmos, Mayer Imre, Szeredai Gruber Károly és Blanárovics József lettek. A közgyűlés elhatározta, hogy a Társaság, alkalmazkodva a közbejött politikai változásokhoz, megváltoztatja nevét és alapszabályait. Tervbe vették, hogy a működési engedély megszerzése után a Társaság egyesül a többi szlovákiai magyar kulturális intézménnyel. 95
