Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

A MASARYK AKADÉMIA 1937-1945 KÖZÖTT

című előadásra, amely a jelen helyzetben nem éppen szerencsésen választott téma." 20 7 Dr. Haiczl nem is tarthatta meg tervezett előadását, mivel az érsek­újvári járási rendőrparancsnokság — pozsonyi utasí­tásra — bizonytalan időre elnapolta. 2" ,s . 1938 tavaszától a politika egyre inkább úrrá lesz a tudományosság felett, a tömegek a kultúra helyett inkább a politika vonzó vagy taszító áramkörébe ke­rülnek. A kulturális értékek, egyének, intézmények jelentősége rohamosan csökkenni kezd, és a nagy po­litikai hullámverésben az Akadémia előtt csak egy lehetőség áll: szép csendesen meghúznia magát, nem vonnia magára sem az Országos Hivatal, sem az ellen­zéki magyar pártok és a befolyásuk alá került kisebb­ségi tömegek túlzott figyelmét. 1938 novemberében Dél-Szlovákia magyarlakta terü­letének nagy részét Magyaroszághoz csatolták. A Tár­saság tagságának körülbelül kétharmad része ezen a területen élt, s így tagságuk automatikusan megszűnt. A Társaság többi tagja mindjárt 1938 őszén rendezni szerette volna a Társaság ügyeit, amelyeket a poli­tikai események alaposan összeziláltak. November 20-án rendkívüli közgyűlést tartottak, amelyen megállapították a legközelebbi teendőket. Egyelőre nem választottak új vezetőséget, csak tíz­tagú intéző bizottságot, amelynek 1939. február végéig a Társaság további működését illetően konkrét javas­lattal kellett előállnia. A bizottság elnöke Kovács Alajos, pénztárosa Mészáros György, ügyvezetője dr. Duka Zólyomi Norbert, bizottsági tagjai Szőnyi Endre, Levatich István, Schubert Gyula, Antali Cy Vilmos, Mayer Imre, Szeredai Gruber Károly és Bla­nárovics József lettek. A közgyűlés elhatározta, hogy a Társaság, alkalmazkodva a közbejött politikai vál­tozásokhoz, megváltoztatja nevét és alapszabályait. Tervbe vették, hogy a működési engedély megszer­zése után a Társaság egyesül a többi szlovákiai ma­gyar kulturális intézménnyel. 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom