Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

kalmazkodván az új viszonyokhoz, tovább folytatta kulturális tevékenységét. Említést érdemel itt három jelentősebb intézményünk, a 'pozsonyi Toldy Kör, a komáromi Jókai Egyesület és a kassai Kazinczy Társaság. Vezető, központi kulturális intézménnyé egyik sem tudta felküzdeni magát, mindvégig megmaradtak a regionalizmus szűk keretei között. A kassai Kazinczy Társaság a könyvkiadás terén egy időben központi szervvé lépett elő. Anyagi erőforrásai azonban korlátozottak voltak, s ez nem tette lehetővé irányító kulturális intézménnyé válását. A húszas évek folyamán több kísérlet történt ellenzéki oldalról egy átfogó, irányító szerv létrehozására. E kísérletek a szűk pártpolitikai érdekek miatt már eleve sikertelenségre voltak ítélve. Az egyetlen sikerrel kecsegtető próbálkozás Szent-Ivány József nevéhez fűződik, akinek 1930 nyarán átmenetileg sikerüli létrehoznia a kisebbségi magyar írók tömörülését világnézeti és pártpolitikai különbség nélkül. Ez az ún. Szentiváni Kúria több összejövetelt megért, de utóbb ebből is csak „csődtömeg" lett.

2 Sokkal nagyobb remények fűződtek a T. G. Masaryk köztársasági elnök milliós ajándékából létrehozott Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társasághoz. Ez az intézmény 1931 novemberében alakult, az állam támogatását élvező szerv volt, megvolt tehát a lehetősége az önálló, zavartalan kultúrmunkára. „1918 és 1938 között egyszer adódott olyan alkalom, amikor a csehszlovákiai magyar írókat (és tudományos dolgozókat s művészeket) — világnézeti különbségre való tekintet nélkül — közös szervezetbe lehetett volna tömöríteni. Ez a szervezet — a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) — a harmincas évek első felében létre is jött, de néhány évi működés után anyagilag és erkölcsileg egyaránt csődbe jutott" — írja róla Turczel Lajos? 6