Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)
AZ AKADÉMIA MŰKÖDÉSE
4. A második tisztújító közgyűlés Az 1937. január 24-én megtartott második tisztújító közgyűlést és az azt megelőző előkészületeket a közvélemény rendkívül nagy érdeklődése kísérte. „A közvélemény azt várta, hogy lecserélik a régi vezetőséget, s a 11 tagú bizottság reformjainak szellemében egész új éra kezdődik a sok vihart látott falak között", 18 7 valamint azt, hogy fény derül a könyvkiadás és értékesítés körüli machinációkra is. A csehszlovákiai magyar lapok közül főleg a M agyar Űjság és a Magyar Nap tanúsított fokozott érdeklődést a januári események iránt. A Magyar Nap öt folytatásban tárgyalta az Akadémia „működését", s megpróbálja józanul értékelni az elvégzett, valamint az elmulasztott munka jelentőségét: A cikksorozat címe: „A Magyar Masaryk Akadémia nagyhete." 18 8 A sorozat utolsó cikke január 23-án, közvetlenül az ülés előtti napon jelent meg, s a következő megállapítással zárul: „Mikor jut nyugvópontra a Társaság ügye? Mikor indulhat el már végre a békés alkotó, tudományos, irodalmi és művészeti munka a Társaság osztályaiban? Ezekre a kérdésekre vár halaszthatatlanul választ holnap a közvélemény." 18 9 A Magyar Üjság január 24-én, a gyűlés napján vezércikkben foglalkozik annak jelentőségével, a „régi módszer" helytelenségét és tarthatatlanságát bizonygatja, s a tisztújító közgyűléstől, amelyet egyben reformközgyűlésnek keresztel el, gyökeres változásokat vár: „A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság hatesztendei, vajmi kevés szerencsés és még kevésbé termékeny élet után operatív beavatkozás előtt áll a komoly reformmunka jegyében. Szeretnők, ha ez a nagyra hivatott intézmény a mai sorsdöntő közgyűlésen végre megtalálná önmagát. . ." 1 9° — fejezte ki óhaját Dzurányi László, a vezércikk írója. 85
