Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

AZ AKADÉMIA MŰKÖDÉSE

s mivel ez nem sikerült — sőt még középiskolai igazgatói állást sem sikerült elérnie —, elkeseredésében lemondott a Társaság elnöki tisztségéről, és Jankó Zoltánt, az alelnököt bízta meg az Akadémia ügyeinek vezetésével. Jankó azonban csak akkor hajlandó azt átvenni, ha Orbán először rendezi a Társaság anyagi helyzetét, áll Sebestyén József bizalmas jelentésében.

13

2 Orbán lemondásával a napisajtó is sokat foglalkozott. A PMH szerint Orbán sértődöttségében fordított hátat az Akadémiának. Elismeréssel szól tudományos munkásságának jelentőségéről: „Tagadhatatlan, hogy Orbán Gábor egyike volt a Társaság azon tagjainak, akik komoly tudományos eredményekre hivatkozhatnak"

13

3 — írja. A Magyar Ű j s á g-ot az a probléma foglalkoztatja, vajon ki lesz Orbán utóda: „Valószínű, hogy ha a lemondást elfogadják, az elnöki szék új betöltése lényegesen simán és egyöntetűen fog lefolyni. Utódjául az akadémista körökben a Társaság eddigi ügyvezető elnökét, Jankó Zoltán nyugalmazott főispánt, az Uránia Egyesület volt elnökét, a haladó szellemű kultúrpolitikust emlegetik, aki úgy a Pozsonyt, mint a vidéken lakó akadémisták körében abszolút tekintélynek és közmegbecsülésnek örvend, s aki különösen író- és művészkörökben nagyon népszerű."

13

4 Orbán lemondását azonban sem a felettes hatóságok, sem a Társaság elnöksége nem fogadta el, s így 1937. január 24-ig, a második tisztújító közgyűlésig elnök maradt. A Masaryk Akadémiában alakulásától kezdve nagy Masaryk-kultusz uralkodott. Ez érthető is: Masaryknak mint az intézmény alapítójának neve a Társaság számára sokszor jó palástul szolgálhatott az államhatóságokkal szemben. Masaryk köztársasági elnök — mint az már várható volt — 1935. december 14-én lemondott elnöki tisztségéről. Távozása vegyes érzésekkel töltötte el a Társaság tagjait. A Társaság vezetősége a lemondott Masaryk elnök65