Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

AZ AKADÉMIA MŰKÖDÉSE

vákiai magyar képzőművészek regisztrálásának szükségességét szorgalmazza. Tervbe veszi a magyar kulturális vonatkozású műemlékek nyilvántartását, s mihelyt az lehetővé válik, központi magyar művészeti és kulturális múzeum felállítását. „A művészeti osztály hivatalos lapjának tekinti a F o r u m-ot, és kívánja, hogy ez a Forum címlapján is jusson kifejezésre"

9

2 — mondja Brogyányi Kálmán. (A Forum építészeti és képzőművészeti szakfolyóirat volt.) A zenei program fő feladatául a népzene ápolását és kellő szakismerettel történő feldolgozását tűzi ki Albrecht Sándor. A közgyűlés délutáni ülésének fő pontjaként a Társaság otthonának kérdése szerepelt. Az elnökség ugyanis már június 10-én megbízta Jánoska Tivadar, Surányi Géza, Szerényi Ferdinánd és Szőnyi Endre tagokat, hogy a Társaság számára megfelelő telekről gondoskodjanak. A közgyűlés nem tudott dönteni a telekkérdésben, ezért Szerényi Ferdinánd javaslatára a döntést a legközelebbi közgyűlésig elnapolták. A közgyűlés nem sokat végzett, nem állapította meg a pontos költségvetést sem, s ezt nem is állapíthatta meg, mert a pénz akkor még mindig nem állt rendelkezésükre. Hat nappal a gyűlés után érkezett meg a köztársasági elnök kabinetirodájának értesítése, hogy az egymillió koronát a Társaság számára kiutaltatta. A milliós alapítvány fele, 500 000 korona állami értékpapírokban feküdt, és évente 6 %-ot, azaz 30 000 koronát kamatozott. Az összeg másik fele zárt betétként a pozsonyi Városi Takarékpénztárnál lett elhelyezve a 4930-as számú betétkönyvön. Évente 4,5 %-ot kamatozott. A Társaság pontos költségvetését csak az 1933. január 22-i rendkívüli közgyűlésen állították össze. 45