Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

AZ AKADÉMIA MŰKÖDÉSE

magyar nemzetiséget is kikötötte, de ezt a megszorítást a jóváhagyó hatóságok elhagyták.) Az alapszabályok szerint minden rendes és levelező tag legalább háromévenként egyszer köteles osztályának beszámolni az általa végzett tudományos, irodalmi vagy művészeti tevékenységről. A Társaság elnöke minden évben köteles összehívni legalább egy közgyűlést, az egyes osztályok elnökei pedig legalább kétszer évente osztályüléseket. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a rendes tagoknak legalább a fele jelen van. Az elnöknek vétójoga van. Az iskolaügyi miniszter a tagság soraiból bizalmi tagot nevezhet ki, aki — az elnökhöz hasonlóan — vétójoggal rendelkezik.

9

0 Figyelmet érdemel még az alapszabályzat 22. §~a, amely szerint abban az esetben, ha a Társaság feloszlik vagy az államszervek feloszlatják, anyagi javainak és birtokának továbbra is a csehszlovákiai magyarság kulturális érdekeit kell szolgálnia. (Tehát valamelyik működő kulturális szerv tulajdonába kell átmennie.) Az 1932. szeptember 28-i elnökségi ülésen megtették az előkészületeket a Társaság második rendes közgyűlésének összehívására, amelyet október végére terveztek, s végül november 6-ra hívtak egybe. A második közgyűlés előtti időszakban a Társaság tevékenysége néhány elnökségi ülésből állott. A tudományos munkásság például abban merült ki, hogy segítettek a csehszlovák hatóságoknak a Magyarországról behozandó könyvek és folyóiratok cenzúrázásában. A közvélemény nagy része elítélte e tevékenységüket; nem tartották méltónak egy tudományos intézethez, hogy „rendőrhatósági segédmunkát" folytasson. A Társaság e munkája aztán nem volt teljesen eredménytelen, mert a közbenjárásukra a Belügyminisztérium megengedte a Nyugat, valamint a Magyar Nyelvőr behozatalát Csehszlovákiába. A második közgyűlésre tehát végtelenül szerény te43