Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

AZ AKADÉMIA MŰKÖDÉSE

AZ AKADÉMIA MŰKÖDÉSE 1. Az alakulás utáni első év A Masaryk Akadémia megalaku­lásától mindenki az intenzív tudományos, irodalmi és művészeti munka megindulását várta. A nagy ünnepségek között megtartott alakuló ünnepi dísz­közgyűlést azonban mély hallgatás követte. Ez a nagy csönd idővel kezdett feltűnővé válni, felfigyelt rá a közvélemény. A Szentiváni Kúria 1932. június 22-én és 23-án megtartott harmadik összejövetelén az iro­dalmi és kulturális élet aktuális kérdéseiről vitatkozva kifejtette ama kívánságát, hogy a Társaság minél előbb kezdje meg kulturális munkásságát, és a szak­osztályok dolgozzák ki munkaprogramjukat. 8 5 A Magyar í r á s-t is ez a probléma foglalkoz­tatja, amikor 1932 márciusában a Társaság elnöké­nél, valamint a három szakosztályi elnöknél a meg­alakulás óta tartó csend oka iránt érdeklődik. Orbán Gábor, a Társaság elnöke szerint a csend azzal ma­gyarázható, hogy előbb meg kell várniuk az alap­szabályok jóváhagyását, sőt mi több, az anyagi esz­közök sem állanak még rendelkezésükre. Dr. Flórián Károly, Antal Sándor és Jánoska Tivadar szintén az alapszabályzat körüli huzavonával magyarázzák a hallgatást, s — szerintük — az az oka annak is, hogy még a szakosztályok programját sem határozták meg végérvényesen. 8 0 Köztudomású volt, hogy a Társaság vezetősége még 1931. december 7-én benyújtotta az alapszabályokat 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom