Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)
AZ ALAKULÁS
A magyarországi hivatalos közvélemény eleve elutasító álláspontra helyezkedett, és kezdettől fogva erős propagandahadjáratot indított a Társaság ellen: „Az egész Masaryk Akadémia alapítása éppen beillik ama világcsaló taktikába, melynek segítségével a csehek csehszlovák államukat szerezték" 7 1 — vélekedik a Magyar Szemle. A Pesti Napló szerint Masaryk elnök „új taktikához nyúl". A magyarokat „magának akarja megnevelni" 7 2 — írja Friedrich István már a losonci ígéret elhangzása után. Hasonló hangnemben írt Masaryk dél-szlovákiai útjáról a Magyarság is 1930 októberében. „A cseh kormány ugyancsak kihasználja az állam egyetlen nemzetközi értékét, Masaryk elnök személyét. A múlt hónapban a Felvidék déli részén hurcolta körül az aggastyánt, hogy a magyar vidéki lakosság kikényszerített ünnepléseinek híréből kovácsoljon a külföld előtt a cseh uralomnak politikai tőkét." 7 3 A Masaryk Akadémiával legrészletesebben Steier Lajos, a Területvédő Liga szlovák osztályának vezetője és szakértője foglalkozott, aki a Magyar S z e m 1 é-ben terjedelmes cikkben foglalt állást a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társasággal szemben. A Társaság megalakítását azzal magyarázza, hogy Szlovákiában megértek a feltételek egy átfogó jellegű, irányító magyar kulturális szerv létrehozására, s ezt a szervet a magyarság saját erejéből és saját érdekében próbálta megteremteni, melynek eredménye az 1930 májusában létrehozott Szentiváni Kúria volt. De ez „nemigen volt a prágai csehtót hegemonizmus kedvére, mert hiszen attól tartott, hogy a kijegecesedő nagy magyar kultúrszerv még inkább fogja összetartani és összekovácsolni a magyar erőket. Ezért a divide et impera módszerével egy elhárító cselekedetre szánta el magát". 7 4 Masaryk tehát 1930 őszén ajánlatot tett egy magyar tudományos társaság alapítására. „Miért ez a hirtelen adakozás? — teszi fel a kérdést Steier Lajos, s mindjárt meg is adja rá a választ: — Prága ezzel 35
