Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

AZ ALAKULÁS

dalmárok. A budapestiek közül Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Komlós Aladár és Mohácsi Jenő. a csehszlovákiai magyarság köréből Sándor Imre, dr. Sziklay Ferenc, dr. Maiéter István, Fábry Zoltán, Vozári Dezső, Németh István László, Jarnó József, Szalatnai Rezső, Szenes Erzsi, Egri Viktor, Paál Ferenc, Szombathy Viktor, Brogyányi Kálmán, Juhász Árpád, Alapy Gyula, Vécsey Zoltán, Farkas Gyula. Győry Dezső, Orbán Gábor, Sebesi Ernő és Darkó István, csehszlovák körökből pedig Emanuel Rádi és Pavol Bújnák nyilatkozott. A magyarországiak nyilatkozatuk elején kijelentik, hogy „nincsenek tisztában a csehszlovákiai viszonyokkal", ezért nehéz helyes véleményt mondaniuk az ajándékról és annak legcélszerűbb felhasználási módjáról. Móricz Zsigmond Masaryk elnök millióját „fejedelmi ajándék''-nak nevezi. Illik tehát „fejedelmi módon" felhasználni. „Ennek az összegnek egy rendeltetése lehet: olyan fundust teremteni belőle, amely a magyar kultúrára állandó és teremtő jelentőségű legyen.'"*

9 Komlós Aladár és Mohácsi Jenő többek között önálló magyar könyvkiadó megteremtését és egy színvonalas irodalmi folyóirat kiadását javasolja a rendelkezésre álló pénzből. Mindegyik megkérdezett hangsúlyozza, hogy ennek a pártpolitika teljes mellőzésével kell történnie. Érdemes nagyobb figyelmet szentelnünk Emanuel Rádi prágai egyetemi tanár nyilatkozatának. Rádl már előzően is többször bebizonyította, hogy józanul nézi és értékeli a kisebbségi magyarság helyzetét, sőt ő volt az, aki először emelte fel szavát annak érdekében, hogy csehszlovákiai magyar írók és költők is részesüljenek az évente adományozott irodalmi díjakból. Nyilatkozatában többek között kijelenti: „Nem merev, régimódi akadémiát várok a társulattól, amely a tudományt a tudományért ápolná, hanem olyan modern intézményt, amely a tudományt a népért, a kisebbségi magyar népért műveli, s e kor történelmi .szükségleteinek szolgálataiban áll. Végül azt is várom, 30