Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)
JEGYZETEK
(ásó): Először voltak együtt. A Reggel, XI. évf. 260. sz. 3. 1. És még hogy magyarjainkvak nincs jó soruk (A že sa vraj naším Maďarom nevedie dobre). Ľudová politika, VII. évf. 252. sz. 2. 1. Steier Lajos: A csehszlovákiai magyar ifjúság. Magyar Szemle, 1932, 4. sz. 364. 1. Friedrich István: Perpetuum mobile. Pesti Napló, 81. évf. 211. sz. 1—2. 1. Egész Pozsonyi felforgatták Masaryk fogadtatására. Magyarság, XI. évf. 232. sz. Steier Lajos: Magyar Masaryk Akadémia, Magyar Szemle, 1832. 2. sz. 176—187. 1. Uo. Uo. A magyar ellenzéki pártoknak — Magyar Nemzeti Párt, Országos Keresztényszocialista Párt — a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság „politikamentességét", „pártatlanságát" védő s ezért síkraszálló szólamaiból sokszor már-már arra következtethetnénk, hogy a kisebbségi magyar kulturális fejlődésnek helyes irányvonalát ők képviselték, amikor bátran szembefordultak az aktivisták szervilis, a cseh burzsoáziát feltétel nélkül kiszolgáló kultúrpolitikájával. Ma már köztudomású azonban, hogy az ellenzéki pártok kultúrpolitikája éppolyan dilettáns volt, mint az aktivistáké. E pártok politikai és kultúrpolitikai koncepciója teljesen a sérelmi politika folytatására épült, minden kisebbségi magyar kulturális, művelődési eredményt — ha ezt nyíltan nem is hangoztatták, sőt látszatra harcoltak a kisebbségi magyarság politikai és kulturális jogaiért — káros jelenségnek tartottak. Gömörv János, a Kazinczy Társaság volt főtitkára az Emlékeim egy letűnt világról című önéletírásában az ellenzéki pártok és Szüllő Géza kultúrkoncepciójáról a következőket írja: ,,A szlovákiai ellenzéki politikának tengelyébe — budapesti irányításra — a területi revízió került. Ezt ugyan nyíltan nem hirdette a párt, de gyakorlatban oly módon vélte szolgálni, hogy sérelmi politikát folytatott. Azokat az előnyöket, amiket a csehszlovák törvények biztosítottak a magyarságnak, nem vette igénybe, ellenben rámutatott arra, hogy 149