Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

ÖSSZEGEZÉS

ÖSSZEGEZÉS A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság működésének értékelése nem könnyű feladat. Létrejötte és működése sok ellentmondástól volt terhes, s ez negatívan befolyásolta több évi tevékenységét. Masaryk köztársasági elnök tettét, egy kisebbségi magyar akadémia létrehozását mindenki, az egész közvélemény nemes cselekedetnek könyvelte el. Masaryk jó szándékát kezdetben az ellenzéki pártok hangadói sem vonták kétségbe. Utólag Fábry Zoltán is elismerte ennek az ,,elherdálhatatlan örökségnek" a jelentőségét. Mi volt hát az oka, hogy a Csehszlovák Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság mégsem az lett, aminek lennie kellett volna, és nem tudott eleget tenni hivatásának: nem lett bástyája a csehszlovákiai magyar tudománynak, irodalomnak és művészetnek? Hogy ez így történt, az több negatív tényező sajnálatos összejátszásával magyarázható. Az első hibák még a Társaság megalakulása előtt történtek. Ilyen volt például az, hogy az előkészítő bizottságot Dérer iskolaügyi miniszter nevezte ki. Már pusztán a fölülről történő kinevezése bizalmatlanságot keltett a szlovákiai magyarság köreiben, nem is beszélve arról, hogy a bizottság összetétele is elárulta Dérerék szándékát. A bizottság kinevezése fölött kialakult sajtóvita már előre megfosztotta tekintélyétől a még meg sem alakult Masaryk Akadémiát. Gondoljunk itt például a szociáldemokrata és az agrárpárt sajtójának 109