Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR TUDOMÁNYOS IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI TÁRSASÁG IRODALMA

Rokon nézetet képvisel Gogolák Lajos is, aki a Magyar Szemle Társaság Kis Könyvtára Kincses­tár sorozatában Budapesten még 1935-ben megjelent Csehszlovákia című olcsó, ismeretterjesztő jel­legű füzetében szintén felületes és leegyszerűsített megállapítással a következőket mondja a Masaryk Akadémiáról: „A cseh kultúrpolitika másik 23 4 jellem­ző ténye volt 1928-ban az ún. »Masaryk Akadémia« életrehívása. Hogy a szlovenszkói magyar szellemi élet lehetőleg függetleníttessék a magyarországitól, a hivatalos körök az elnöknek magyar kulturális célok­ra tett egymilló cseh koronás alapítványát úgy hasz­nálták fel, hogy az így megalkotott tudományos inté­zetet oly elemekből állították össze, kiknek magyar­sága és tudományossága egyaránt igen kétes. 1919 után emigrált elemek, selejtes és tehetségtelen újság­írók, a magyarság újjáéledési törekvéseinek ellenei alkotják e »tudományos« társaságot. Működése eddig szellemileg és politikailag egyformán kompromittáló volt a magyar géniuszra. Az agg elnököt bizonyára bölcs és humanisztikus szándékok vezették alapítvá­nya megtételekor. De e társaság tagjai mind idegenek a kisebbségi magyar életben, s egységének ellenfelei, a föltétlen behódolás és »aktivizmus« készséges hívei. Emellett tudományos munkásságuk és irodalmi ter­melésük is silány, szűk körű és dilettáns alkotásokból áll; midőn komoly magyar könyv alig lépheti át a határokat, e »tudós« társaság ilyszerű léte, mely bi­zonnyal alig felel meg Masaryk szándékainak is, igen káros a magyar szellemi termékektől elzárt kisebbségi életre." (i. m. 72—73. 1.) Több tanulmányról, amely közvetve vagy közvetle­nül foglalkozna az Akadémiával, az 1945 előtti idők­ből nincs tudomásunk. A visszatért Felvidék adattára című 1939-ben Budapesten megjelent terjedelmes munka is csak elvétve ejt egy-két szót a Társaság létezéséről. A munka egyik szerzője, Vájlok Sándor A magyar közművelődés helyze­te a visszatért Felvidéken című tanulmá­106

Next

/
Oldalképek
Tartalom