Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

A fejedelem érintkezése a város vezetőségével és polgáraival - Érintkezés a korabeli 4 bíróval - Lang János, 1617-1621 és 1624-1626

Jánossal (1617, 18, 19, 20, 24, 25, 26). Varannay Andrással (1621—22), Tánczos Pállal (1623), Almássy Istvánnal (1627— 1629). Ezeket mint a város fejeit s képviselőit többször magához hivatta, de különböző ügyekben, kérelmekben ők is vezettek a fejedelem elé városi szenátusi kiküldötteket. Bizonyára e négy akkori bírót személyileg ösmerte a fejedelem s a velők való jó Viszony ápolásával is a város polgárságának az ő uralmához való ragaszkodását és hűségét s áldozatkészségét igyekezett előmozdítani. Ez érintkezésből sem hiányoztak a nála szokásos, de inkább csak közvetlenségére jellemző temperamentumos nyilatkozatok. Azonban a város kérelmeit mindig meghallgatta, sőt ezek előterjesztésére szólította fel őket s hajlandó volt a hadjáratai miatt annyira fontos pénzügyi (adó, taxa, harmincad, pénzverés kibérlése) tekintetében is az engedékenység terére lépni. Ezzel mindenkor elejét vette, hogy a városban bizalmatlanság és elégedetlenség fejlődjék ki személye vagy rendeletei iránt. Sőt ellenkezőleg mindig jó reménnyel fordultak hozzá s a néha merevebb főembereivel szemben is nála kerestek kedvező elintézést. Kassának Bethlen-kori 4 vezető férfiát, a 4 bírót közelebbről is bemutatjuk, különös tekintettel a fejedelemmel, főembereivel és ügyeivel való érintkezésökre. aa) Lang János, 1617—21 és 1624—26. Lang János emlékét őrzi a Szent Mihály kápolnán lévő síremléke és az Orbán-torony építési emléktábláján a 12 tanácsos közt előforduló neve. Kassa életében jelentős szerepének legnagyobb része Bethlen korára esik. Elsőízben 1617-ben választották bírónak. Meg lehettek vele elégedve, mert 4 éven át viselte tisztségét, 1617-től 21-ig. Majd 3 évi megszakítás után 1624-ben újra feléje irányul a bizalom. Ekkor még 3 évben, összesen nyolcszor töltötték be vele a bírói széket. Megbecsülték benne, hogy a tanáccsal együtt erélyesen védte a város jogait és érdekeit. Nem ijedt meg, hogy felelősségére a nagyokkal szemben kemény határozatokat hoztak. így mikor Bélaváry és > Bornemissza a város falvainak katonai lefoglalásával fenyegetődzött a pénzverő árendájáért, azt felelték, ők (ketten) lássák, mi fog akkor történni (1626). A háborús drágasággal szemben is bátran védte a várost Perényi főkapitány és az udvari tanácsos urak előtt. De egyszersmind erélyesen küzdött e drágaság megfékezéséért ellenőrző inspektorok kiküldésével. Bármily izgatott volt is őfelsége, keresztülvitte nála, hogy engedett a pénzverő bérletéből. Máskor meg a fő-főemberek előtt oly okosan védte a város harmincadvám kiváltságát, hogy igazat adtak 127