Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Nagy elfoglaltsága Kassán - Számtalan sokféle gondviselés

nemissza János alá bízva, útnak indította 50 mázsa igen fő puskaporral, 1200 kopjával. Hogy mily erőfeszítéseket kellett tennie Bethlennek a hadikészülődés egyes szerveinek megmozgatására, beszédes példája ennek az a félig gúnyos, félig korholó, de enyhén fenyegető levél is, amelyet Palaticz Jánoshoz, kassai kamarájának tanácsosához, egyébként udvaránál is szerepet játszó emberéhez intézett Gönczről Kassára. Palaticz uram — szólítja meg — azt tudod (gondolod) te, hogy játék a hadakozás? 120 ökröt nem akarsz találtatni Szendrőig, mi? Nem tréfa ez! Ország dolgában, megmaradásában járó dolog ez. Én azt adom tanácsul, meglegyen. Engem csütörtök délig Szendrőben érjenek a három álgyuval, mert bizony nem lészen jó a dolog. Az kassai gyalog (katonaság) el ne maradjon, eljöjjön együtt a városok gyalogival. Én jó reggel indulok, holnap Ináncson hálok az Hernád mellett. Szerdán, ha Isten engedi, Szendrőn. Berzeviczy uram (kassai kamarai tanácsos) el nem jőve, dirigálja úgy útját, ha holnap el nem érne, szerdán csak egyenesen Szendrőbe jöjjön. Bátorsággal jöhet ... Ez két (mellékelt) levelet, két vármegyének (Abauj és Torna) bizonyos emberétől sietséggel küldd meg, ki választ hozzon reá, siessenek. Magának kell mindent mozgatnia, mert senkiben sem volt annyi erős akarat és energia, mint őbenne. Ezért írja feleségének, Károlyi Zsuzsannának a táborból: gondom, fáradságom, nyughatatlanságom, testem töredelme elég vagyon. Ilyen nagy és egyenetlen, engedetlen hadnak csak egyedül vagyok gondviselője. Thurzó Imrének is ezt írja: hogy mentől több kenyeret, sert, bort, patkót és kovácsokat küldhessek kegyelmed quartirába, hadiszállására, igen szorgalmasan fáradozok én magam benne, az élésszekereket magam gyalogival kísértetem. Az gyalogok megmustrálására és fizetésére magam deákját küldöm ma el, hogy holnap megfizessék őket. Nem bízom a vármegyékre, mert az haszontalan dolog.

3 Hogy még egyik kiváló vezérének, Bornemissza Jánosnak is milyen szüksége volt a fejedelemnek, mint mindnyájunknál legkülönb hadvezérnek gondviselésére, idézzük egy baklövését, amellyel a Bethlen által oly nagy fáradsággal, gonddal és költséggel összeállított, rábízott seregét kockára tette. Az esetet bár nagy búsulással, de ily fensőséges humorral írja le a fejedelem: Sok búsulással, fáradsággal, főtöréssel igen szép 3200 lovast gyűjtöttem össze s 50 mázsa igen fő puskaporral, 1200 kopjával. Bornemissza János alá bízva, sürgősen útnak indítottam. De ő Szendrőben, Rima* Palaticznak Gönc, most estve 8 órakor die 21. jún. 1621. Feleségének a Vág melletti Torácza határán 1621. júl. 26. Th. Imrének, 1621. jan. 8. reggel 7 órakor. 152