Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Kassa mint Bethlen hadműveleteinek támaszpontja - Vonakodás a beszállástól s nagyobb praesidium befogadásától

lett panaszkodnia a fejedelmi katonaság visszaélései miatt. Holott a vidéken elhelyezve súlyos panaszokra adtak okot. Abaúj vármegye vitézlő Palotav Bálintot a?, összes nemes közönség nevében írott levéllel, felirattal Bethlenhez küldötte, kérve őt, hogy a neki alávetett vármegyék karait és rendeit kegyelmére méltatva méltóztassék orvosolni kassai hadainak nemcsak a köznépen, hanem immár a nemességen is elkövetett elviselhetetlen, vakmerő kihágásait. Arra is kérik, hogy ezen hadait (bizonyára a fegyelmezetlen hajdúkat) oszlassa- szét s az előbbi fejedelmek szokása szerint a kassai fő- és altábornagyokat elégséges pénzzel ellátva, nekik hagyja meg, hogy ezen és a szomszéd vármegyék nemességéből bérkatonaságot fogadjanak és folytonosan maguk mellett tartsák. S valóban alig egy fél év múlva Bornemissza (akkor már főkapitány) értesíti a vármegyét, hogy többszöri kérésüket teljesítette. A kassai hadnak Ujváry János kapitánysága alatti részét kemény és szigorú fegyelem alatt zsoldba fogadva a megyének eltartásra átadja. A megye a költséget kapuszám szerint veti ki.

1

6 Kassán az egykorú, egész 10 évi jegyzőkönyv alig tesz említést katonai kihágásokról és erőszakoskodásokról, pedig más időkben ugyancsak nem tartózkodik ezek felpanaszolásától. Most mindössze ezeket az eseteket jegyezte fel: Bartha Györgyöt tegnap Pósa Ferenc házánál őfelsége ifjai (apródjai?) megfosztották és lábait által verték hegyes tőrrel, sőt 86 aranyát is elvették. Egy más alkalommal pedig egy német katona, kiről kiderült, hogy az opuliai prefektus (előljáró) szolgája volt, Michel August mészárost igen megszidta és kardot is fogott rá. A tanács a katonát börtönházba vitette. Hiába haragudott meg ezért Korláth generális főkapitány, a város önérzetesen kijelentette, hogyha valakit tetten érnek, ehhez neki joga van. Említi a jegyzőkönyv szekerek elvételét, verést, szidalmat. De részletesebben nem ír ezekről, csak Alvinczy mondja, hogy ezek a fejedelem tudta nélkül történtek (1622). Bethlen német katonáinak gyanús viselkedéséről is szól a jegyzőkönyv. Lang János bíró jelentette a tanácsban: A németek felöl halljuk, hogy immár éjtszaka mindenkor fennvannak és tanácskoznak. Ebből mi következhessék, csak Isten tudja.

1

7 Bethlen élete végének nagy gondja volt, hogy Erdélyt a birtokában lévő 7 vármegyével erősítse meg még halála utánra is. Ezt akarta megtárgyalni azon gyűlésen, melyre Kassát, a 7 vármegyét és az erdélyieket is meghívta. Már súlyos beteg volt, amikor levelében parancsolta, hogy a vá1

6 Abauj vm. 1629. júniusi gönci és nov. 15-iki garadnai közgyűlési jegyzőkönyvei. 1

7 Kassa v. jk. 1622 márc. 10., 1623 jan. 30., 1624 márc. 6. 86