Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Bevezetősorok e könyvhöz

vara számára református egyházat. Kassai tartózkodását azonban védekező és támadó háborúi, Sárospatak és Erdély nagyon is megszakították. # Thököly Imrének Kassa 1682. augusztus 15-én hódolt meg és 1685. október 24-én, vagyis 3 év, 2 hó és 10 nap múlva került ismét a császáriak kezére. Éppen úgy mint megindulásakor Bocskay, ő sem volt erdélyi fejedelem. S ami fölkelésének a török hanyatlása mellett éppen egyik főgyengéje, nem is lett azzá. Erdélyben az iránta ellenséges indulatú Apaffi Mihály uralkodott. Tehát ő Bethlentől és Bocskaytól eltérőleg csupán az új elnevezésű Felsőmagyarországi fejedelemségére és fegyverfogása után csak 4 év múlva elfoglalt Kassára volt utalva. S valóban Kas sára hívta országgyűlésre a rendeket. Többször tartott itt haditanácskozást, követeket fogadott, rendeletekkel és levelekkel innen intézkedett. Itt szervezte meg uralmát kereken 112.000 frt költségvetéssel, melyből 16.000 frt a polgári, 80.000 frt a hadiigazgatásra esett. De Kassán kívül a közelben, Sárospatakon, Munkácson és Késmárkon is volt udvartartása. Azonban egyiket sem élvezhette nyugalomban. Gyakori távolléiében ügyeit kassai főkapitány-generálisa, Faigell Péter és Szirmay András kassai kamarai tanácsosa intézték. Kassa elfoglalása után nemsokára a bányavárosok meghódítására indult Thököly. Majd a tőrök bécsi nagy vállalkozásában vett részt, amelyből őt elsősorban a Habsburgok magyarország uralmának sorsa érdekelte. De a töröknek Bécs alól menekülnie kellett. A győztes Szobieszki János útjában hazafelé Kassát választolta a Thökölyvel való sikertelen béketárgyalás helyéül. Thököly Tokajnál várta a lengyel király kivonulását Kassáról. S ezután 1684—1685-ben váltakozó szerencsével harcolt a Felvidék meghódítására jövő császári vezérekkel Sorsát a török döntötte el, amidőn Nagyváradon letartóztatta és láncra verte. De Kassa még akkor is kitartott mellette, amikor már mindenki elhagyta. # Az utókor hálás és kegyeletes megemlékezése II. Rákóczi Ferenc városának mondja Kassát. S valóban, az eddig tárgyalt 3 fejedelemnél Jóval tovább, 6 évig és 6 napig volt Kassa az övé, 1704. október 20-tól 1711. április 26-ig. Ö maga azonban másirányú lekötöttsége, főképpen folytonos táborozása miatt csak 2 év múlva jött Kassára, 1706. december elején. December 5-én gyűlést tartott itt, de harmadnapra elhagyta a várost és csak december 24-én tért vissza, hogy itt töltse a karácsonyt s megállapítsa Kassa erődítéseinek terveit. Teendői újra elszólították s 1707. július első napjain csak azért jött el ismét, hogy az erődítési munkálatoknál megtekintse a már elkészített fedett körutat és a két újonnan ásott árkot. Azonban — amint ezt Szabó Adorján II. Rákóczi Ferenc Kassa múltjában című könyvében összeállította — ez év, 1707. végén, a december 10-től 24-ig itt tartott országos tanácskozáson újra megjelent. Éltől kezdve 6 heti megszakítással a következő, 1708. év április közepéig marad Kassán. Pontosabban megjelölve egyhuzamban Kassán volt 1707. december 6