Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Kassa mint Bethlen hadműveleteinek támaszpontja - Bethlen kiindulásai Kassáról

Morvaországba is betört. Ennek dacára jónak látta egyezkedni II. Ferdinánddal. Visszahúzódott tehát Kassára (1621 máj. 8.). Itt szabadságolta katonáit. A magyarországiaknak 3, az erdélyieknek 4 hetet adott, hogy otthon megpihenjenek és a sok zsákmányt lerakják. Ez idő letelte után újra elindult Kassáról egyre gyarapodó seregével. Győzedelmesen nyomult előre s újra betört Morvaországba. E sikerei vívták ki a nikolsburgi békét (1622 jan. 7). Az ebben kijelölt országrészek átvételére kiküldött császári követeket Kassán várta be Bethlen (1622 márc. 13). A nikolsburgi béke nem csekély visszaesést jelentett Bethlenre. Űj támadásra készült tehát. Evégből 1623-ban kétszer is gyűlésre hívta Kassára az északkeleti részek rendeit (1623 febr. és szept. 10.). Sőt Kolozsvárról 1623 aug. 14-én hadra készen meg is indult, de útközben Nagyváradon megbetegedett, 3 hetet ágyban töltött s csak szept. 16-án vonult be Kassára. Közvetlen kíséretében volt testőrsége, mely 3000 lovasból állt. 10.000 embere Kornissal Miskolc felé tartott. Egy hét múlva már maga is győzedelmesen haladt az északnyugati határok felé, hogy útját állja a Magyarország felé törő császári seregeknek. Sikerei újabb béketárgyalásokra vezettek, melyek alátámasztására újra Kassára hívta gyűlésre az alája tartozó rendeket (1624 márc. 28.). A békét Bécsben kötötték meg (1624 máj. 8). Ez újabb kiadása volt a nikolsburginak s Bethlen Habsburg-házassággal akarta megerősíteni. Csakhogy kancellárja, Kovacsóczy István Bécsből kitérő választ hozott Kassára, ahol Bethlen ezidőben (májusban) tartózkodott. E visszautasítás ismét a támadásra készülő európai protestáns szövetség felé terelte politikáját s Gyulafejérvárról tekintélyes hadikísérettel, 10.000 emberrel látogatta meg Kassát (1625 őszén). De egyelőre megelégedett erejének megmutatásával. A Brandenburgi Katalinnal Kassán rendezett esküvője alkalmával is (1626 márc. 2.) jelentős hadsereget tartott itt maga körül. Mutatja ezt, hogy 2000 emberrel ment menyaszszonya elé Kassáról. E házassága csakugyan még közelebb vitte Bethlent a Habsburg-ellenes táborhoz, melyet Magyarország teljes elfoglalására s a Habsburgok kiszorítására akart felhasználni. Csatlakozott tehát támadásukhoz. Megindította seregét Nagyváradon át Kassára (1626 aug. végén). Innen pedig az északi harcterekre, hol még a leghíresebb császári hadvezérrel, Wallensteinnal szemben is sikereket tudott felmutatni. így született meg a pozsonyi béke és kiegészítője a tokaji szerződés (1627 máj. 19), melynek aláírói között ott volt Bethlennek e könyvben többször említett két bizalmasa is, Bornemissza János kassai vicegenerális és Bélaváry Dávid 79