Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Bethlen Kassai országgyűlései és Kassa országgyűlési követküldései

gyűlésre hivta meg a hatalma alatt álló rendeket, köztük Kassa követeit is. Meghívójában a követi utasítások mellőzé­sét kérte, meit a folyton változó viszonyok közt nem lehet előre kijelölni a követek leendő állásfoglalását. Ezért mondja Kassának idevonatkozó jegyzőkönyvében Lang János bíró: kegyelmetek lássa, hogy adiunk-e a követeknek instructiót (utasítást) s mit adjunk? A költségekről gondoskodjunk. 200 frtot szavaznak meg azzal, hogyha többre lenne szükségök kö­vet uraiméknak, Zmeškal Jaroszlav uiamtól (korábbi barsi főis­pántól, ekkoi Bethlen • körmöcbányai kamaragrófjától) vagy valaki mástól kérjenek kölcsön 100 frtot. Indítványozza egyszersmind, a bíró s elfogadják, hogy mivel őfelsége holnap a gyűlésre megy, szépen elbúcsúzzanak tőle, minden jó sze­rencséket és Isten áldását kívánják neki, s kérik, hogy róluk, szegény híveiről ne feledkezzék el, hanem kegyelmességét ezután is mutassa hozzájuk. E két országgyűlésnek főtárgya a Ferdinánddal való ked­vező békekötés és a háború költségeinek fedezése volt. Mind­két országgyűlésen mozgalom indult meg Bethlen királlyá választására. Besztercebányán ki is kiáltották őt királynak (1620 augusztus 25.). Állítólag lelkes híve Alvinczy, a kassai pap, hajlandó is volt mindjárt fejére tenni a pozsonyi várban a fölkelők kezére került koronát. A békét azonban csak a következő (1621) esztendő végén, Bethlen további sikerei után kötötték meg Nikolsburgban. Ennek értelmében többek közt Kassa és Abauj vármegye Bethlené maradt. De a városnak is meg kellett fogadnia, hogy a béke szellemét megtartja. Bethlenhez való hűségük jeléül jelentették, hogy Ferdinánd commissariusai, Osztrossith István és Hermann pozsonyi kamarai tanácsos a hitet (esküt) előkbe adták. Ustasításul kapták: tegvék le. Hogy e békealkudozásnál Bethlen a rendek szabadság­vágyának hangsúlyozásával sikeresebben léphessen föl, a 7 vármegye, a városok és Kassa követeit Eperjesre gyűlésre hívta össze. E meghívásról Kassa jegyzőkönyve ezt írja: őfelsége mandátumára (a bíió-viselt) Lang János és Tánczos Pál szenátorokat küldik ki követekül. Azonban a gyűlést nem Eperjesen, hanem Kassán tartották meg. Június 5-én kezdet­ték s 11-én befejezték. Széchy György pártütésének hatása alatt kevesen jelentek meg. De mindé tárgyalások nem voltak alkalmasak a kölcsönös bizalom és béke előmozdítására s a nikolsburgi béke sem hozta meg a megnyugvást. Különösen Bethlen volt elégedet­len, mert elért sikereinek egy részéről le kellett mondania s a koronát is át kellett adnia. Sőt nemsokára II. Ferdinánd lefog­laltatta a békében Bethlennek engedett OüDelnt és Ratibort, a lakosokat feloldotta a fejedelemnek tett hűségeskü alól. E hangulatában rövid idő alatt ismét kétszer is (1623 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom