Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Bethlen jelentősége Kassa életében

Minden!; összefoglalva Kassái is, miként Gyulafejérvárt valódi fejedelmi székhellyé akarta kifejleszteni. Amint nagy arányokban Bécs fejlődését túmyomórészben a császári udvarnak köszönhette s a német fejedelmek székhelyei hasonló okból lettek nagyobb városok és kultúrközpontok: ezen a kedvező úton indította meg Kassát Bethlen. Sajnos, azonban itteni tartózkodásának e tíz éve csak a megindításra volt elegendő. A sokévtizedes, sőt többévszázados folytatás nemcsak elmaradt, de polgárságunk, városaink letörésének kora következett be, melyet többé-kevésbbé egyszerű vidéki jelleggel vészeltek át. A nagyarányú kibontakozást a jövendő feladatának hagyva. Az általános pusztulással, a városainkra nehezedő vallási és politikai küzdelmekkel!, a városaink és polgárságunk iránti kedvezőtlen közviszonyokkal és szinte ellenséges hangulattal telt századok múlva mi emléke maradt meg Kassán, de másutt is a fejedelemnek? Hová lettek a szinte lázasan építő, szervező férfiú alkotásai? Bizony, mind eltűntek! Eltűntek még a személyével összefüggő tárgyak is. A hadászat megváltozásával az egykor hatalmas kassai Bethlen-bástyát is csak a város erődítési alaprajzán tudjuk kimutatni. S mintha a néphagyomány nem tudna ebbe belenyugodni, szomszédságában a város falán fennmaradt, őrhelyül szolgált, kisterjedelmű oromra vitte rá a Bethlen-bástya elnevezést. S ha már az idők mindent elpusztítottak, Kassa polgársága mivel örökítette meg annak a nagy fejedelemnek emlékét, aki magyarországi székhelyéül e várost választotta s ezáltal Kassa nevét az akkori világpolitikába bevitte. Akinek lényeges programja volt e város fölemelése. Aki saját példájával megmutatta a polgári foglalkozások nagy jelentőségét. Mivel viszonozza Kassa városa egykori nagyrabecsülőjének és barátjának iránta mindenkor tanúsított jóakaratát? Bethlen előtt Bocskay, utána I. Rákóczi György, Thököly és II. Rákóczi Ferenc nemzeti hősök emelték e várost országos jelentőségre. Az ő itteni uralmuk szentelte meg e város falait s tette a nemzeti kegyelet zarándokhelyévé. Méltó volna tehát, ha az elvont elképzelés helyébe a művészet teremtő erejével alkotott és új életre hívott reális valóság mutatná s tanúskodnék, hogy nemzetünket e lelkes, önfeláldozó, hazájukért, népükért bátran kiálló nagy fiai itt éltek, itt laktak, ez a hely volt sorsdöntő vállalkozásaiknak támaszpontja. Ami e városnak örök dicsősége marad. S kell, hogy ezt mindenki előtt beszédes, érzékeltethető kifejezésre is juttassa. Kifejezésre juttassa, hogy e tekintetben az egész országban egyedül áll. Hogy milyen alakban történjék ez, ez a művészi ihlet feladata. Gondolatébresztőül szolgálhatnak erre, hogy hazai példákat vegyünk, Ferenc József Budapestnek ajándékozott 407