Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)
Bethlen jelentősége Kassa életében
sáért kifejlődött. A nikolsburgi békekötés alkalmával a fejedelem Palaticz kamarai tanácsos által credentionális, meghitelezett levelet küldött a városhoz, amely mellett ő és Gáspár János udvarmester élőszóval is előadták, hogy Ferdinánd császár azt az ajánlatot tette őfelségének, hogyha Kassa városát átengedi neki, ezért egy egész csomó kedvezményben részesíti. így Tokajt a saját pénzén kiválthatja magának. Zakmárt és Keresztúri adja. Továbbá ezekkel együtt Üjvármegyét, Borsodot, Sárosmegyét három szabad várossal (Eperjessel, Bártfával, Kisszebennel) együtt. Ezeken kívül 3000 finom gira ezüstöt, 3000 mázsa rezet s emellett 100.000 frt készpénzt. Szinte hihetetlen, mi mindent ígért Kassáért Ferdinánd. De benne van Kassa jegyzőkönyvében. Azonban ha Bethlen Kassát nem engedi át a császárnak, csak a Tiszán-túli vármegyéket adja Üjvármegyével együtt a fejedelemnek. 1 S Bethlen mégis Kassát választotta, hogy — amint Palaticzhoz küldött levelében írta — a város nála maradjon és polgárai életét idegen nemzettől megőrizze, oltalmazza. így maradt Kassa a további békekötésekben is a Bethlené, ki politikai és hadászati műveleteit innen intézte. Itt központosultak a 7 vármegye érdekei. A fejedelmet, a felsőmagyarországi generálist s az ide összehívott rendi gyűléseket a követek és kiküldöttek gyakran fölkeresték. Ez összejövetelek és látogatások, a fejedelem bejövetelei alkalmával adott ünnepi lakomák, az udvari fogadások és megvendégelések fölélénkítették a társaséletet. A fejedelmi székhellyel együttjáró új beköltözések pedig a város benépesedését és az így előállott lakáshiány, építkezését mozdították elő, amire őfelsége a polgárságot saját példáiéval, figyelmeztetésével és rendelkezéseivel is igyekezett buzdítani. Az udvar jelenléte, az idegenek jövése-menése, a katonaság és a háború szükségletei emelték az ipar foglalkoztatását és a kereskedelmi forgalmat. A fejedelem már csak a kincstár bevételei fokozása érdekében is szabad teret nyitott az árucserének. Amint többször is hangoztatta, az árusok, kalmárok, kereskedők szabadon jöjjenek-menjenek, életöket, nyereségöket keressék. Amennyire lehetséges volt, Kassa bent fenntartotta a háromfelé szakadt országrésszel az összeköttetést, aminek útját Bethlen vámfizetés tekintetében kötendő kölcsönös egyezkedéssel igyekezett egvengetni. Kifelé a kassai forgalom két központja Bécs és Krakkó volt. A bécsi bevásárlásokból rész^tes föliegyzé ceket találunk a Bethlen-kori bíró, A'mássv István ránkmaradt üzleM könyvében. A lengyel borkereskedés érdekében a legtöbbnvire a Hegyalján szőlőbirtokos kassai kereskedőknek a városi ta1 Kassa v. jk. 1621 dec. 29. 405
