Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)
A vég - Viszálykodás a császári generálisokkal - Gr. Forgách Ádám is Bethlenre hivatkozva kér házrészecskét
precurio (kérelemre) egy darab házunkat szakasztott el az őfelsége házánál levő palotájához. Innét kiteszik és nem is lehet ellenmondásban, hogy az a darab palota, melyet őnagysága az új generális, gróf Forgách Ádám kíván, nem tartozott őfelsége házához. Betlehem (!) fejedelem halála után vissza is foglaltuk és által rekesztettük. A gróf judex curiae (országbíró) uram őnagyságának (Forgách Ádám atyjának, Forgách Zsigmondnak) kassai generálisságában az akkorbeli magistratus oda engedte oly kikötéssel, hogy minden villongás nélkül visszaszálljon a városra. így elbúcsúzása (Kassáról való távozása) után némelyek el akarták szakasztani a várostól, azért hirtelen vissza kellett foglalni és által rekeszteni. így a jóemlékezetü gróf Nyáry István generális urunk őnagyságának sem engedték át. Mindezekhez járul még, hogy ezen darab házhoz atyafiak (birtokjogosult rokonok) találtattak. 2 9 # Még 30 év múlva is Bethlenre hivatkozással követelnek malomnak való helyet, malmot, földet, rétet, halászóhelyet. Az 1650- és 60-as években a török előnyomulása is alkalmul szolgál, hogy a császári őrséget, a német praesidiumot fokozottabban ráerőszakolni igyekezzenek Kassára. Ez ugyan a városokra végzetes 1670-ig a polgárság ellenállásán megtört, 3 0 azonban legalább saját berendezkedéssel törekszik e katonaság a városban megerősödni. Kenyérsütő kemencéket, vagyis profont- és ágyúépítő házat emelnek, továbbá néhányezer mázsa gabona számára raktárhelyet kérnek, a portörő-, puskapormalmot javítják. Ezekhez a téglát a császári biztosok, Allensenzer és Senkviczy annyira sürgetik, hogy még ,,meg sem hidegedett s máris kihordatni kívánják". Kértek a várostól malomépítésre való helyet, illetőleg követelték az alsó hóstáti, külvárosi malmot, amely szerintök azelőtt őfelségéé volt, a városnál csak zálogban van és Bethlen is bírta. Tehát még 30 év múlva is a fejedelemre hivatkozva akartak a várostól engedményeket kiszorítani. A tanács azt feleié, hogy nem a malomhoz való fundus az, hanem hóstáti emberek laktak ott. Haladékot kér, míg öreg uraimékat (a közgyűlést) összehívják s öreg embereket szükséges esküvéssel kihallgatni. Senkviczy kamarai secretarius kijelentette, hogy ha nem is egyeznek bele, erőszakkal is elfoglalják a malomnak való helyet, mert utasításában vagyon s megírja őfelségének, akinél már úgyis megvádolták " Kassa v. jk. 1643 júl. 10. , 0 Kerekes: Polgári társadalmunk a XVII. században. Küzdelem a császári praesidium bevitele ellen. 104. 1. 26 401
