Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

A vég - Brandenburgi Katalinnak nem akar Kassa szállást adni

Fraidenberger György és Szentkirályi Sebestyén azonban e nézetet nem fogadják el, mondván: ha bebocsátjuk, interim (közben) egy mandátumot (levelet) hozhatnak őfelségétől, hogy itt benn lakását elszenvedjük, avval itt benn kell hagynunk. Varannay bíró (ügyes világpolitikai alapon érvelve) hozzátevé: noha pedig a fejedelemasszony a mi kegyelmes urunknak atyafia, de a Brandenburgi hercegnek (bátyjának) közelebb való atyafia, ki Swéczyával (Svájccal) a mi kegyelmes urunk ellen most is egyetért. És most a swéczyai király követe, amint hallatik, kíván a fejedelemasszonnyal lenni és megtudni, ha szabad ember-e magával. S akarja-e az erdélyi fejedelem jóakaratját venni. Ha bebocsátjuk, a fejedelemasszonytól nem kellene félnünk bátor, de utána való imideamoda is mindent izgathatna. Mindezekre nézve, ha be nem bocsátjuk is, nem félek attól, hogy a mi kegyelmes urunk ezt nekünk vétkül vegye. A tanács ez érvelésre előbbi nézetét megváltoztatva, így határozott: izenjünk generális urunknak, hogy idegenen ne ítéljen felőlünk, de nem lehet bebocsátása, mivel mostani állapotbeli sok okokra nézve nem tudjuk, mi következhetnék belőle. Más az, hogy Tokaj őfelsége vára lévén, oda sem bocsátják, mennyivel kevésbbé bocsáthatjuk mi ide. Generális izené vissza legkegyelmesebb szolgálatját ajánlva: csodálkozom, hogy hitelt nem adnak szavaimnak, hiszen próbálja meg kegyelmetek. Isten engem úgy segéljen, kiveszem innét. Itt énvelem együtt nem lakik s nem is szenvedném, nem is volt híremmel, hogy idejön. De én protestálok (tiltakozom), oka ne legyek, ha valami szerencsétlenség esik a fejedelemasszonyon. Soha becsületem ne legyen, ha innen ki nem tudom. A tanács deliberátuma (határozata) ezekre nézve: bocsássuk be, de mi is protestálunk, okai ne legyünk, ha valami ellenkező dolog következnék. (Tehát végre is adtak szállást Katalin fejedelemasszonynak.)

1

5 Anyagiak terén is sok baja volt Katalinnak, amit szintén teljes fegyelmezetlenségével okozott. Bethlen nagyon bőkezű volt hozzá. Öt tette meg főörökösének. Nagy uradalmakat, tömérdek készpénzt, szinte felbecsülhetetlen drágaságokat, házi-, asztali-, ruha-, fogat-, stb. fölszereléseket hagyott reá. Ezek jórészét elvesztegette ő maga is és sokat széthordták. A fontos várakra, Munkácsra, Tokajra I. Rákóczi György Erdély fejedelme igyekezett kezét rátenni, nehogy a királypártiak hatalmába kerüljenek. Lefoglalta Rákóczi e várak vagyonokat érő felszereléseit is. Ezeket Katalin az udvar és a nádor pártfogásával magának követelte, amiből évekig tartó 1

1 Kassa v. jk. 1632 jan. 5. és 1632 szept. 4. 379