Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)
Bethlen kassai kamarája - Kiadások az udvar részére
lista, vagyis az uralkodó háztartására megszavazott járandóság. A XVIII. században, sőt egészen a parlamenti kormányzásig, a felelős minisztérium rendszerének behozataláig, nálunk is lényegében véve a király kezébe folyt be az ország jövedelme s ő rendelkezett természetesen a megfelelő szervek útján a hováfordítása felől az országos kiadásokat és beruházásokat illetőleg is. Egészen Kossuth Lajos pénzügyminiszterségéig (1848-ig) Bécsbe folytak be a magyar bevételek is, ahonnan vajmi kevés került vissza az ország közszükségleteire. A legtöbbet a bécsi udvartartás nyelt el. Bethlen kassai kamarájának és udvartartásának számadásait vizsgálva a kornak megfelelően, szintén az állami és fejedelmi költségeknek ez összebonyolódását látjuk. Azzal a különbséggel azonban, hogy udvarára és személyére Bethlen nagyon keveset fordított a befolyt közpénzből. Egy nagy tételt kivéve csupa apró összeget találunk. Tehát kiváltságos helyzetét egyáltalán nem igyekezett pénzügyileg kihasználni. Ellenben a késedelmes és ki nem elégítő bevételek miatt épen megfordítva, saját jövedelméből igen nagy pénzeket fordított különösen a hadsereg zsoldjára, felszerelésére és jókarban tartására. A kamarai számadások közt szerepelnek a fejedelem kassai udvarának épületére vonatkozó kiadások is. Ismét tegyük hozzá, igen csekély összeggel, mindössze 186 frttal. Egészen apró pár tételt találni itt, melyeket a kamara fedezett: őfelsége ajtónállója az épület bolthajtása alá lámpást vitt 10, másszor 3 írtért Ismét másszor különféle szükségeseket vásárolt az udvar részére. György kassai kőműves végez kisebb munkákat a fejedelmi udvarház körül. Egyszer 49, másszor 17 frtot kap. Nagyobb munkára vállalkoztak az újra elhozott hertneki és szebeni kőmívesek: az udvar, vagyis őfelsége kassai házának restaurálását és építését végezték. Munkadíjukra előlegül 40 frtot fizetett nekik a kamara (1625 jún. 30). A kassai udvarház Bethlennek nem magántulajdona, hanem országos (állami?) épület volt. Fenntartásának költségei tehát méltán illették a kamarát. De kiadott a kamara a konyhájára is kisebb összeget, 53 frtot. így a mecenzéfi kovácsoknak konyhai vaseszközökért 3 magyar frtot. Nemes Jankafalusi Bertalan, a kassai udvar gondviselője a konyha különféle szükségeire (felszerelésére?) kétszer 50—50 frtot kapott. Kovácsok és ácsok (de inkább kerékgyártók) őfelsége kocsija körül végzett munkáért saját és az istállómester aláírásával felvettek egyszer 54, másszor 21 frt 98, ismét 36 frt 94 dénárt. Kassai gombkötők őfelsége kocsilovainak hámja részére készített rojtos munkáért 25 frt 75 dénárt kaptak. Dávid kassai festő pedig őfelsége hintójához való szegek és csatok megaranyozásáért 15 frtot. Az őfelsége szükségletére vásárolt dolgokért összesen 348