Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Bethlen kassai kamarája - Kiadások az udvar részére

lista, vagyis az uralkodó háztartására megszavazott járandó­ság. A XVIII. században, sőt egészen a parlamenti kormány­zásig, a felelős minisztérium rendszerének behozataláig, ná­lunk is lényegében véve a király kezébe folyt be az ország jövedelme s ő rendelkezett természetesen a megfelelő szervek útján a hováfordítása felől az országos kiadásokat és beruhá­zásokat illetőleg is. Egészen Kossuth Lajos pénzügyminiszter­ségéig (1848-ig) Bécsbe folytak be a magyar bevételek is, ahonnan vajmi kevés került vissza az ország közszükségle­teire. A legtöbbet a bécsi udvartartás nyelt el. Bethlen kassai kamarájának és udvartartásának számadá­sait vizsgálva a kornak megfelelően, szintén az állami és feje­delmi költségeknek ez összebonyolódását látjuk. Azzal a kü­lönbséggel azonban, hogy udvarára és személyére Bethlen nagyon keveset fordított a befolyt közpénzből. Egy nagy tételt kivéve csupa apró összeget találunk. Tehát kiváltságos hely­zetét egyáltalán nem igyekezett pénzügyileg kihasználni. El­lenben a késedelmes és ki nem elégítő bevételek miatt épen megfordítva, saját jövedelméből igen nagy pénzeket fordított különösen a hadsereg zsoldjára, felszerelésére és jókarban tartására. A kamarai számadások közt szerepelnek a fejedelem kas­sai udvarának épületére vonatkozó kiadások is. Ismét tegyük hozzá, igen csekély összeggel, mindössze 186 frttal. Egészen apró pár tételt találni itt, melyeket a kamara fedezett: őfel­sége ajtónállója az épület bolthajtása alá lámpást vitt 10, másszor 3 írtért Ismét másszor különféle szükségeseket vásá­rolt az udvar részére. György kassai kőműves végez kisebb munkákat a fejedelmi udvarház körül. Egyszer 49, másszor 17 frtot kap. Nagyobb munkára vállalkoztak az újra elhozott hertneki és szebeni kőmívesek: az udvar, vagyis őfelsége kassai házának restaurálását és építését végezték. Munka­díjukra előlegül 40 frtot fizetett nekik a kamara (1625 jún. 30). A kassai udvarház Bethlennek nem magántulajdona, ha­nem országos (állami?) épület volt. Fenntartásának költségei tehát méltán illették a kamarát. De kiadott a kamara a kony­hájára is kisebb összeget, 53 frtot. így a mecenzéfi kovácsok­nak konyhai vaseszközökért 3 magyar frtot. Nemes Janka­falusi Bertalan, a kassai udvar gondviselője a konyha külön­féle szükségeire (felszerelésére?) kétszer 50—50 frtot kapott. Kovácsok és ácsok (de inkább kerékgyártók) őfelsége kocsija körül végzett munkáért saját és az istállómester alá­írásával felvettek egyszer 54, másszor 21 frt 98, ismét 36 frt 94 dénárt. Kassai gombkötők őfelsége kocsilovainak hámja részére készített rojtos munkáért 25 frt 75 dénárt kaptak. Dá­vid kassai festő pedig őfelsége hintójához való szegek és csatok megaranyozásáért 15 frtot. Az őfelsége szükségletére vásárolt dolgokért összesen 348

Next

/
Oldalképek
Tartalom