Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Bethlen kassai kamarája - Érintkezése a kamara tisztviselőivel

A kamara tagjainak összes kiutalt fizetése (1625) nem volt valami nagy, 2760 frt. A kassai kamara számadásában elsoroltakon kívül Bethlen idejében tisztviselők voltak még: Rajner Menyhért kassai volt bíró és kereskedő, kit Bethlen Kassa meghódolása körüli érdemeiért tett meg kamarai igazgatónak (1619—1621). Ugyanekkor Berzeviczy Andrást kamarai tanácsosnak nevezte ki (1619—1623). Marussy András kamarai adószedő és pénztáros 1623-ig Ványai Illés elődje volt. Bethlen pénzügyi tisztviselői még: Rákóczi János tanácsos, a felsőmagyarországi részek összes jövedelmeinek perceptora, fizetőtisztje (1621). Bethlen felszólította őt, hogy a maga személye szerint legyen jelen Kassán (1624 márc. 16) s vegyen részt a béketárgyaláson azokkal, akiket ide összehívott. Bizonyára mint pénzügyi szakértőre volt reá szükség. Zmeskál Jaroszláv Bethlen tanácsosa, a 7 alsómagyaroiszági bányaváros kamaragrófja volt. Palaticz János kamarai tanácsos közelebb állott az udvarhoz, többször jelen volt, amikor a város küldöttsége ott megjelent s viszont őt is kiküldték a városi magisztrátushoz. Az udvar és a fejedelem saját ügyeikben többször igénybe vették szolgálatait. De mióta elbetegesedett és elerőtlenedett, a reá bízottakat sokszor hiányosan intézte el. A fejedelem épen erre való tekintettel bizonyos kedélyes, barátságos humorral rója meg, annak bizonyságául, hogy ahol nem látott rosszakaratot, hanem csak emberi gyöngeséget tapasztalt, elnéző volt. Mellőzte a nála nem szokatlan kemény kifakadást, ami egyébként is — amint már mondottuk — inkább csak közvetlen modorára mutat. Ily szatírával írja: Én nem tudom, kegyelmed, Palaticz uram mint viseltetett otthon gondot, holott csak tűzre való fánk sincsen. Bizony nagy szégyen, hogy fát is pénzen kell Kassán nekem vennem, maga (noha, bár) Terebes, Garam, Szalánc, Rozgony, Torna, Jászó, Sebes nem a világ végén van, hanem Kassa tövében voltanak. Régen írám, hogy fa, széna s minden élés bővön legyen, de semmi nem költ benne, igen bánom. De mentől több jószág vagyon az kassai kamara keze alatt, annál inkább nincs semmijek. Im az Úristen megment bennünket az sok jószágtól (célzás a nikolsburgi béke területfosztásaira.) Nem kelletik azok miatt búsulnunk, könynyen élhettek ezután (nem lesz gondotok) és talán ex nihilo több lesz immár (a semmiből többet produkáltok), örömest én is haza mennék immár az sok hadakozástól, mivel megmentett az Üristen. örömest én is nyugonnám, de nem tu340