Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)
Bethlen kassai pénzverőjének működése - Kassa bérbeveszi a pénzverőt - Pénzverés további bajokkal
tattak, — írja a tanácsnak — hogy amivel tartoztak, 8000 frttal relaxáltuk, leszállítottuk. A münzházat, pénzverőt újabban is kezökbe adtuk. De mindez ideig, nem tudjuk, mi okból, árendájokat (a bérösszeget) tárházunkba, kincstárunkba adminisztrálni (befizetni) nem akarták és ebből való sokszori parancsolatunkat elhallgatták. Mivel az árenda-esztendő terminusa, Szent Mihály jelen vagyon, serio, sürgősen hagyjuk, hogy semmi úton ne halasszák. S ha mégis, bizonyosan tudósítjuk, hogy más módot akarunk következtetni ellenek. Holott mi a magunkét kívánjuk. 2 6 Őfelsége nem elégedett meg e szigorú levéllel, hanem utasítására udvari tanácsosai felhivatták a bírót és tudtára adták, hogy őfelsége perceptorának, kincstartójának megparancsolta, hogy a várost sürgesse pénzadásra. Ezenkívül kérték, sőt intették a tanácsot, hogy őfelsége kívánsága szerint követeket is válasszanak őfelségéhez a münzház dolgában. Erre a tanács fel is hívta a községet (közgyűlést) s Wass Mihályt és Róth Gáspárt küldték ki. A község 2 nap múlva gyűlt össze. Itt Lang bíró előadta, hogy többször kérték őfelségét a münzház súlyos árendájának leszállítására. De mivel éppen most kéri a bérösszeg hátramaradt részét s követeket is kíván, összehívták a községet tanácskozásra s megkérdezik, elíogadja-e a megválasztott követeket? 2 7 Annyi bizonyos, hogy Bethlennek nem sok öröme lehetett a bérletben, mert amint a most bemutatandó végleszámolásból láthatjuk, négy ízben összesen 14.500 frtot engedett el a bérletből. De a városra is több „búsulást" hozott, mint hasznot, amit bizonyít, hogy folytonosan engedményt kellett kérni őfelségétől. 1627-ben és 1628-ban is adósok az árendával. Majdnem 20.000 frttal tartoznak. Bornemissza vicegenerálishoz és Bélaváry kamarai igazgatóhoz 4 tagú küldöttséget menesztenek: Zöts Miklóst, Wass Mihályt, Róth Gáspárt, kikkel megbeszélték, hogy őfelségét kérni fogják, hogy apródonként, ne határidőre fizethessék tartozásukat és engedjen el belőle (1628 márc. 9). Újabb baj volt Kasserrel is. A münzházat állandó gondviselés és felügyelet alatt tartották. Amikor Colmitius meghalt (1626 szept. 3-án délután), gondviselőtársa, Róth Gáspár új társat kért maga mellé a tanácstól. Az eddigi éjjel-nappal őrzőt, Friedenberger Györgyöt kérték meg a már ismert kegyes óhajtással, hogy ,,vegye fel a fáradságot Isten áldomásával". De hiába volt minden felügyelet. Kasser Mihály lakat, leverésével behatolt, a pénzverőbe, természetesen bíró uram és a tanács akarata ellenére. A bíró uram beidézte, de nem jelent meg, sőt találkozván vele, szemébe mondta bíró uramí 6 Bars, 1626 nov. 7. " 1626 nov. 19 és 21., Kassa v. jk. 328
