Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)
Bethlen küzdelme a drágaság és rossz pénz ellen - Drágaság Lőcsén és Erdélyben
mélyében. Ezek hitik (esküjök) szerint járják be a boltokat, piacokat. Azokat, akik a limitatio ellen valamibe esnek, megjelentsék a bíró uramnak és confiscálják, kobozzák el minden marhájukat személyválogatás nélkül. Ez intézkedés használt, csak az év végén olvasunk az élelmezés ügyéről, midőn Perényi generális felhivatta Lang bírót és őfelsége tanácsi (udvari tanácsosai) előtt intette, hogy mivel a fejedelemaszszony e napokban Kassára jön (Brandenburgi Katalin, valószínűleg nagy kísérettel), az itt való mészárosokat intsék, hogy elegendő s jó húst vágjanak. Ezután már csak egyszer olvasunk figyelmeztetést s fenyegetést, mégpedig a mészárosokhoz intézve, hogy elegendő húst vágjanak, mert megbüntetik őket. A hentesek kétszer vágjanak hetenkint, csütörtökön s szombaton. 9 Ettől az esettől eltekintve többé nem olvasunk a városi jegyzőkönyvekben hiányokról, drágulásról, limitatio sürgetéséről. (De pénzválogatásról bizony elég sokat.) Sőt 1629-ben (jún. 28) igaz, jó későn, a drágaság egyik következményét is likvidálni kívánják. Ugyanis a mészáros céh kéri, hogy Bélaváry kamarai igazgató adja át nekik az őfelsége számára való mészáros széket, mert sok barmot vág s ezzel nekik nagy kárt okoz. A tanács helyesli kívánságukat: méltót kívánnak, közbenjárnak mellettök. A városi jegyzőkönyv e pár sora mutatja, hogy a drágaság és a húshiány idején a fejedelem saját húsvágást rendezett be s ez majdnem haláláig fennmaradt. Ami egyszersmind azt is bizonyítja, hogy kassai udvartartását mindvégig nem oszlatta fel. c) DRAGASÁG LŐCSÉN ÉS ERDÉLYBEN. Hain krónikájában olvassuk, hogy hasonló drágaság uralkodott ezidőben Lőcsén is. Sőt pestis is, amely az 1622. év folyamán magából a város lakosságából 1668 embert vitt el. (Erdélyről azt írja Kemény, hogy 1622 aug.-ban hirtelen pestis támadt, sokan haltak a főemberek is). Az árak háromszorosára, négyszeresére emelkedtek. Egy köböl búza ára több volt 4 frtnál. A gabonáé 3 frt 50 denár, az árpáé, a zabé 2, a borsóé 4 frt. Egy font marhahús 6, borjú 10, sertés 10 denár. Egy negyed bor 50 denár, 1 pint új sör 6, régi sör 9 d. (Kassán a bor legmagasabban 1624-ben 25 dénár volt. 1625ben új pénzen az óbor itcéje 20, az újé 15 d volt. 1626 nov.ben ezt is, mint a húst, visszaszorították: az óbort 12, az újat 6 dénárra.) A szegénység körében nagy volt a szükség és nyomorúság. Korpával kevert zabból sütöttek kenyeret. Mindezt — folytatja Hain — a Sziléziából behozott rossz polturák okozták, melyek helyébe a jó pénzt vitték ki. Ami• 1626 márc. 22., ápr. 8., dec. 17., 1627 máj. 10. 299