Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)
Bethlen viszonya Kassához - A város hűsége és szabadságának megvédése - Küzdelem a kereskedelmi (harmincad) kiváltságért
országba vittek ki sok bort. Reájuk nézve fontos kérdés lett volna a borharmincad-kedvezményeik fenntartása. Alig van esztendő, hogy ez irányban lépéseket ne tettek volna. 1621-ben Bethlen után küldik a táborba Wass Mihály vicenotárius uramat, mert, amint mondották, olyat kell küldeni, aki tudjon is szólni a harmincad felől, ,,mivel nem kicsiny szabadságunkban van a bor-harmincad". Stílszerűen mondják: menjen Isten „áldomásával". De nemcsak Kassának érdeke ez, hanem az egymással szövetségben álló 5 felvidéki városnak, Kassának, Eperjesnek, Bártfának, Lőcsének, Szebennek is, melyek mindnyájan foglalkoztak lengyelországi borkivitellel s e célból voltak szőlőik a Hegyalján. Követeket küldtek Kassára, hogy együtt tanácskozzanak ez ügyről. Elhatározták, hogy amíg őfelsége, Bethlen Kassára érkezik, Bélaváryt keressék fel. S ha egyebet nem, legalább azt érjék el, hogy a bort behozó és kivivő polgárok kezeseket állítsanak magukért s addig ne fizessenek, amíg országosan törvénnyel elintézik a kereskedelem dolgát. 2 0 „Eleget" írtak a kassaiak a királyi területre is a harmincadosoknak és Hoffmann uramnak Eperjesre, hogy ne vegyék meg „atyánkfiain" a harmincadot. De bizony a sok írás nem használt. Megvették Kun Pálon és másokon is. Kiküldik tehát Hoffmann uramhoz Eperjesre Warannai András tanácsbelit, hogy végezzenek ott minden jót. Azonban itt is, ott is minden fáradság hiábavaló. Izdenczy István hegyaljai borokat vásárolt, de Tokajban, tehát Bethlen területén lerakattak szekeréről s harmincadolás nélkül nem akarták elbocsátani. A kassai tanács azt mondja, hogy ez szabadságuk ellenére van s már kétszer is megtették ezt velük. Bélaváryhoz küldenek, őt megkérdezni e dologban s innen őfelségéhez. 2 1 Bélaváry 4 városi kiküldöttet kért magához. Koncsik Bálint, Paludnik György, Szöcs Mihály, mind jeles polgárok és a vicenotárius, Wass Mihály jelentek meg nála. Ezeknek világosan előadta őfelsége akaratát, hogy a polgároknak csak a saját termésű boraira adta a donatiot, adománylevelet. Ellenben aki oda-alá (Hegyalján és másutt) pénzen vesz bort, akárki legyen (ha polgár is), azon vegyék meg a harmincadot őfelsége számára. S ami még nagyobb dolog, a fejedelem azt kívánta, hogy mindazoktól, akik az ő (Bélaváry) tisztségében léte (1—2 év) óta pénzes bort eladtak, utólag mindért fizessék meg a harmincadot. Ezért tartották meg (vették el) odalenn Izdenczy borait. A tanács Bélaváryban látta kérelme teljesítésének legfőbb akadályozóját. Elhatározta tehát, hogy kérvényt küld őfelségéKassa v. ,ik. 1621 aug. 25 és 1623 jan. 5. 4 1 Kassa v. jk. 1623 jan. 16. és 1624 ápr. 15. 284
