Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

"Az feldöld az egy városra néz teljességgel" - Kassa meghódolása a városi jegyzőkönyv szerint - A fölkelő a város falai alatt

14-nél több vagy kevesebb zászló alatt s. réten, a malom közelében láthatóvá lett s a külvárosban megállapodott. Kevéssel hamarább (Dóczy Andiás császár-királyi) generáliskapitány néhány csatlóst széna beszerzés és behozás végett kiküldött a városból. Az egyik csatlós puskájából rálőtt a csapatokra, de magyar lándzsától átveretve azonnal kimúlt. Ez összeütközésre a polgárokat rögtön fegyverbe szólították. (Közülük vezetőik) Rajner Menyhért (első szenátor és gróftiszt) Vaiannai Andrással (városi tanácsossal), Vattaival, Zagyvai Pállal (a communitás tagjával) lóháton kisiettek, hogy az ellenséges szándékkal jövők számát kikémleljék s megtudják, mit akarnak. De innen is, onnan is néhány bomba felrobbanván, megsarkantyúzott lovaikkal gyors menetben a város falai mögé visszavonultak. Ezután (Dóczy) generális-kapitány beleegyezésével Rajner és Zagyvav s mások újból kimentek követségül és szóbeli lanácskozásba bocsátkoztak a város előtt álló csapatok vezé leivel. (A városi jegyzőkönyv „magyaroknak" és „főuraknak" mondja őket.) Megkérdezték őket, hogy mi okból jöttek ide ellenséges fegyverekkel? Ezek azt felelték, hogy Erdély fejedelmének költségén és parancsára ragadtak fegyvert és jöttek a város alá. Nem ellenséges indulattal s nem gyűlölségből Kassa lakói és polgárai iránt, hanem hogy megtorolok a katholikusok részéiől szenvedett jogtalanságokat s a lutheránusok megsértett vallásszabadságát fegyverrel is helyreállítsák. Ha tehát a polgárok semmi ellenséges dolgot nem kísérelnek meg s kiadják Dóczy generális urat,- mint aki a legtöbb zavar okozója és a lutheránus vallás gyakoilásának akadályozója: akkoi sem a kassaiaknak, sem vagyonuknak semmi kárt nem tesznek. Erdély fejedelme 10.000 emberével erre fog jönni, hogy Kassán keresztül Pozsonyba vonuljon, ahol tekintélyével és a szövetséges tartományok segítségével közbe fog lépni, hogy más, evangélikus királyt válasszanak s így a lutheránus vallás szabadon gyakorolható legyen. Eseménvekben gazdagon s nem csekély izgalmak közt folyt le a következő nap, szeptember 4-e. A fölkelők megjelenése a városban zavargást idézett elő. Lang János bíió már kora reggelre gyűlésre hívta össze a szenátust és a 100 tagú communitás (választott község) tagjait. Jelen volt a tribunus plebis (Peregdi István népszószóló, a communitás elnöke, a bíró mellett a város legfőbb tisztviselője, az egész közigazgatás és városi gazdálkodás ellenőre). A bíió előadta az egybegyűlteknek, hogy azon részeg polgárok, akik e szükség idején, a mult éjszaka őrséget állottak, zenebonát csináltak és engedetlenül viselkedtek. Eléiök terjesztette azt is, hogv a külvárosban tanyázó seregek vezetői a hozzájuk küldött polgároknak milyen választ adtak. Hogv t. i. a város ellen semmi ellenséges szándékuk nincs, de követelik, hogy a generális17 WBLIOTHECA HUNGARICA c—.»fii - a mori n