Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Bethlen mint a magyar merkantilizmus úttörúje - Bethlen mint kereskedő, kiviteli világcikkei

drágán hozzák, de ezektől mindent olcsóbban lehet venni. 1 Tehát az évszázados hagyományokkal szembeszállva, a céhek korlátaival szemben a szabad forgalomnak és iparűzés­nek is úttörője lett Bethlen. Az egyoldalú merkantilizmus a kivitelt mindenképen fokozni igyekezett, hogy minél több pénz jöjjön be az országba. Bethlen mentes volt e túlzástól, amely végre is elzárkózásra vezethetett, mert feltételezhető, hogy a többi állam is hasonlóan cselekszik. Ö maga mutatott példát nagy beszerzéseivel a kultúrszükségletek kielégítésére a sokszor elmaradott, vidékies életet élő főuraknak és ne­meseknek. Jellemző erre nézve, hogy Velencébe nemcsak kiviteli ajánlatot tett, hanem beígérte a megfelelő bevásár­lást is. Ily alapokon valóban hivatott volt, hogy széleskörű ke­reskedelmi kapcsolatokat létesítsen a külső országokkal. Azonban ennek nagy akadályai voltak. Nem hiányoztak ugyan fontos és kapós világcikkei. De ily nagy koncepcióhoz „birodalma" nem volt elég nagy és hatalmas. Nem volt sem eléggé termelő-, sem eléggé fogyasztóképes. A világ főfor­galmi útvonalaiból nagyon is kiesett s nagyon is távol volt az export- és importországoktól. Akadálya volt elszigetelt­sége is. Kivitelének és behozatalának a nem éppen támogató bécsi és török császári területeken kellett átvonulniok. Köny­nyen érintkezhetett volna az osztrák örökös tartományokkal. Azonban ezeket inkább pusztító harcaival kellett látogatnia. S ezeknek éppen nem állott érdekükben őt gazdagítani. Az egyedüli közvetlen és közeli kapcsolata lehetett volna Kassán át a középkorban világkapcsolatokkal dicsekvő Lengyelor­szággal. De ezen már a hanyatlás és bomlás jelei mutatkoz­tak. Nagykoncepciójú kereskedelmi tervei voltak Bethlen­nek, azonban a megvalósítás lehetősége és 10 évi uralmának ideje kevés volt hozzá. a) BETHLEN MINT KERESKEDŐ, KIVITELI VILÄGCIKKEI. Könyvünk több helyén említjük, hogy Bethlennek, külö­nösen hadjárataira, de a portai adóra és ajándékokra is rend­kívül sok kiadása volt. Arról pedig nem egyszer panaszkodik, hogy az urak és a megyék költségek tekintetében magára hagyták. Neki magának kellett tehát szükségletei fedezéséről gondoskodnia. De teremtő és vállalkozó szelleme itt is kisegí­tette. Különböző pénzforrásokat nyitott meg. Többi között jól számító és ügyes kereskedőnek is bizonyult. Nemcsak a 1 1623 máj. 14— jún. 16. orsz. gyűl. Art. V. E. O: E: 127: lap: E ke­leti kereskedők törökországi „drága marhákat", ékszereket, selymet, gyapotot, karmazsint, szattyánt, janicsár és gyapotos patyolatot, kor­dován csizmát, sárga papucsot, fűszereket stb. hoztak be és árusítottak. 198

Next

/
Oldalképek
Tartalom