Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

"Az feldöld az egy városra néz teljességgel" - Bethlen megingul Kassa felé

bécsi udvarnak a protestáns Erdély sehogy sem tetszett. Nem ismerte el őt fejedelemnek. A trónváltozást bejelentő követségét nem fogadta s a fejedelmi címet megtagadta tőle. Sőt nyilt vagy leplezett támadással el akarta űzni és helyébe katolikust ültetni. A császár-királyi generálisok Erdélyhez taitozó várakat kezdtek elfoglalni. Különösen Dóczy András, előbb szatmári, majd kassai főkapitány és Homonnay Drugeth György, a Felvidék egyik leghatalmasabb főura igvekeztek mindenképen ártani Bethlennek. II. Ferdinánd még főherceg korában biztatta őket, hogy saját szakállukra buktassák meg őt. Forgách Zsigmond felsőmagyarországi főkapitány-generális Kassáról és Dóczy Szatmáiról, Bethlen két elkeseredett ellensége, mindig gondoskodtak friss hírekről, melyek Bethlen törekvéseit a legsötétebb színekben festették a magyar király, II. Mátyás elé, sokszor képtelenségeket terjesztve róla. A sok hamis vád miatt Forgách beadta lemondását, Dóczy Bécsbe sietett, hogy ő kapja meg a kassai generálisságot. Mindezekből valóságos háborús hangulat volt kialakulóban az eidélyi és a bécsi udvar között. Ehhez járultak Bethlen éltesülései a magyar, különösen a felvidéki rendeknek az egyre fokozódó politikai és vallási sérelmekből származó nagymértékű elégedetlenségről, összeköttetésbe lépett velük. A főuraktól és a vármegyéktől biztató üzenetet kapott a magyar nemzeti jogok megvédésére. Az északkeleti lészekben a fiatal, alig 26 éves (mint fejedelem később I.) Rákóczi György borsodi főispán, ónodi főkapitány, Sárospatak ura, volt a mozgalom főtámasza. Felsőmagyarország derekán Széchy György gömörmegyei főispán, északnyugaton Thurzó Imi e árvamegyei és Illésházy Gáspár trencséni és liptói főispán. Ezek titkos szerződésben örök hűséget fogadtak Bethlennek. Közöttük különös jelentősége volt Thurzó Imre csatlakozásának, mert rokonságához tartoztak a Zrínyiek, Batthyányiak, Révayak, Forgáchok, Balassák, Thurzó Szaniszió, nemsokára nádor és az ifjú Wesselényi Ferenc. Thurzó Imrének 7 nővére révén sógorai voltak Czobor Mihály, Jakusith András, a trencséni Oroszlánkő uia, Erdődy Kristóf, Vízkelethy Mihály, Thököly István, a trencséni, budatini Szunyogh János és Illésházy Gáspár. E nagytekintélyű főurak állásfoglalása döntő hatással volt a vármegyei nemesség magatartására. Midőn a kölcsönös üzengetések és értesítések kedvező kilátással kecsegtettek, felhasználta Bethlen a kedvező alkalmat, amelyet az éppen akkor Csehországban fellángoló 30 éves háboiú nyújtott. Erdélyi fejedelemségének 6-ik évében, 1619 nyarának végén gondosan előkészített seregével megindult II. Ferdinánd császár-király ellen. Felsőmagyarország 10