Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)
Bethlen Gábor kassai udvara - Bethlen kassai főkapitányai az udvarban és városi ügyekben - Kolláth generális nehezteléssel és haraggal üzenget a városnak
sága egy István nevű nyilvánvaló lator holnapi megégetéséhez egy öl fát kért. A tanács kimondta, hogy ez ugyan sohasem volt szokás — de ilyen lator executiojára kiutalnak egy öl vízi fát. Nekik is érdekük a személy- és vagyonbiztonság, a kereskedelmi és vásári közlekedés fenntartása. Egy következő alkalommal őfelsége igen súlyos üzenetét közvetítette a tanácshoz: hogy 300 lovast akar beszállásolni a városba. Persze a polgárházaknál kell őket elhelyezni. Nincs is rá határozat a jegyzőkönyvekben. 1 7 Egyébként Korláth István generális nehezteléssel és haragosan üzenget a kassai városi tanácsnak. így igen rossz néven vette, amikor a kontár szabók műveit a bíró engedélyével elkobozta a szabó céh. Törvényt kívánt, de — amint más helyen látjuk — a bíró és a tanács egyáltalán nem ijedt meg ettől a fenyegetéstől, hanem kijelentette, hogy akik őkegyelme háta mögött, vagy őfelsége fizetésén dolgoznak, azokat nem bántja. Még nagyobb haraggal üzent a városra, amikor a tanács egy németet, az opuliai prefektus (tiszttartó, előljáró) szolgáját a börtönházba vitette, mert egy kassai mészáros polgárt megszidogatott és kardjához is nyúlt. A kapitányuram itt is törvényt kért és a bíró által hozzáküldött városhadnagyot igen-igen megriogatta. De a bíró és tanács most se ijedt meg nagy haragjától, hanem megmondották neki, hogy mily érintkezést tartottak fenn az eddigi generálisokkal. Tudtára adták a bíró azon hatalmát, hogy akit rajtakapnak, külső embert is elfogathat. Egyidőben annyira kifejlődött az ellentét a polgárság és Korláth között, hogy az iparosok valóságos bojkott alá vették. A rossz pénz és háború miatt drágaság volt. A hatalmas generális azonban olcsón akart vásárolni. Ezért amint ,fagyon panaszkodott" Varannay András bírónak, se a kovács, se semmi mesterember nem akar mívelni neki, se a mészáros húst nem ad, semmi mesterember nem akar neki mívelni ,,pénzéért". Eddig — mondotta — azon igyekezett, hogy ne vétsen a város ellen, de ha ennek eleit nem veszik, máskép kezd hozzálátni s urukat (Bethlent) is megtalálja felőle. A bíró ezt a tanács elé terjesztette. De itt csak a mészáros „uraim" ellen fordultak, akiket a tanácsi árszabás meg nem tartása miatt ,,atyai intő joguknál" fogva nem régen céhestül fogságba vittek és egyenkint 100 frt birságra ítéltek. Kérelmükre ugyan három nap múlva kibocsátották őket s a bírságot az egész céh által fizetendő 250 frtra szállították le, de most újra megfenyegették őket, hogy ha a tanács határo1 7 Abauj vm. garadnai közgyűlése jk. 1621. márc. 10., Kassa, v. jk. 1621. nov. 11., 1623. szept. 29. 109
