Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)
Bethlen Gábor kassai udvara - A fejedelem kisérete és testőrsége
Volt az udvarnak Kassán testőrsége is, éspedig külön a fejedelemnek 119 emberből álló gyalog testőrsége. Hópénzül kaptak 419 frt 50 dénárt. Volt benne egy főhadnagy havi 16, egy vice-alhadnagy 6 frt, egy dobos és egy zászlótartó 4—4 frt, 11 tizedes szintén 4—4 frt havi fizetéssel. A legények havonkint 3, az új legények 2—1.50 frt fizetést kaptak. A fejedelemasszony Kassán 1621 márc. 11-én kelt rendeletében — bizonyára Bethlen távollétében — meghagyja a kassai kamara perceptorának, pénztárnokának, hogy mindjárást megadja nekik a hópénzt a mellékelt jegyzék szerint. Külön 100 emberből álló testőrsége volt a fejedelemasz. szonynak is. Ennek hadnagya Dóczy Mihály havi 12 frtot kapott, a zászlótartó és a dobos 4—4 frtot, 8 tizedes szintén 4—4, a többi legény 3—3 frtot. Berzeviczy András kamarai tanácsos felhívja a kassai perceptort, hogy őfelsége rendeletéből fizessen ki havi fizetésül 320 frtot az ide vezényelt 100 gyalognak, t. i. „mint a királynő" őfelsége oldala mellett lévő testőrségnek (1621). Egyébként Bethlen e testőrökön kívül helyőrséget, praesidiumot is tartott Kassán. A város a meghódolás föltételeiben kikötötte, hogy ez 200 embernél nagyobb ne legyen. De az 1621-iki válság idején megparancsolta, hogy itt (Kassán) a gyalogok számát 500-ra emeljék. Minden bizonnyal, hogy Széchy árulása alkalmából Kassát esetleg fenyegető veszély idején feleségének nagyobb biztonságot nyújtson. Gáspár János udvarmester felszólító levelet bocsátott ki, hogy a kamarai perceptor uram adja ki nekik a hópénzt. 1 2 Ez időben (1621) Perényi Ferenc volt Bethlen Gábor udvari kapitánya, ki később (1624) kassai és felsőmagyarországi 7 vármegyei főkapitány lett. Az udvari katonák főkapitányaként szerepelt Geréb András is. Bethlen fejedelmi udvaráról egykorú közlések alapján Szekfűtől itt adunk néhány részletet, megjegyezve, hogy ez a pozsonyiról szól, de bizonyára a kassaira is ráillik. Magyar fejedelmet és magyar udvart már száz év óta nem ismertek Európában, mert az erdélyi nagyon is messze volt keleten s a bécsi udvarban a német, olasz, cseh, spanyol színek mellett legkevesebb volt a magyar. Bethlen annyi idő óta az első, aki igazi magyar udvart tartott. Az idegen diplomaták, katonák, államférfiak, akik barbárokat véltek találni, örömmel állapítják meg csalódásukat. így a francia király rokonát követtársaival Pozsonyba vonulva, előre menve 400 pompás magyar lovas fogadta több mágnás, köztük Thurzó Imre vezetésével. A város főterén zárt sorokban állottak a fejedelem 1 2 Kassa, 1621. márc. 11., 19., 22., 26. Bethlen G. fejed, udvartartására vonatkozó íratok (1621—1629). 104
