Sebestyén József, Spielberger Leo: Beneš. Egy nemzet élete, egy államférfi portréja (Bratislava. Slovenská Grafia, 1934)

Második rész: Beneš elindul útjára

Beneš a Sorbonneon az École libre des sciences politiques és a dijoni jogi fakultásra iratkozott be. Filológiai terveit feladta és végérvényesen a politikai tudományok tanulásával foglalkozott. Az élet azonban egyre drágább lett és Benešnek nagyon sokat kellett dolgoznia, hogy a felszínen tarthassa magát. Cseh, később pedig francia revükbe, újságokba írt, fordításokat vállalt, mégsem bírt boldogulni, mert életszükségleteinek kielégítésén kívül nagyon sok könyvet, folyóiratot kellett vásárolnia, hogy képezhesse magát, másrészről pedig, hogy azoknak a lapoknak, amelyeket tudósított, újat és érdekeset tudjon írni. A Právo Lidu és a Volná myšlenka ugyanis szociális irányzatú cikkeket követelt tőle és ezeknek a problémáknak a tanulmányozása anyagi szempontból nagyon megerőltette Benešt. Beneš komoly tanulmányokba fogott és erre nagyszerű alkalmat és lehetőséget nyújtott Páris. Az egyház és állam közötti viszony, az iskolaprobléma és az ezzel összefüggő kérdések tanulmányozása csak Párisban volt lehetséges. A francia, később pedig az angol és német szocializmus, amely igen nagy hatással volt Beneš szociális nézeteire, rengeteg adathalmazt bocsátott Párisban rendelkezésére. Az impressziók valósággal megrohanták a fiatal és minden jóra, nemesre élénken reagáló Benešt. Ami nem is volt csoda. A mindennapi harc a kenyérért, körülötte pedig az élet színes gazdasága mély nyomokat hagytak benne. Mindehhez jött még az egyetemi előadások hallgatása, könyvtárak, olvasótermek látogatása, előkészületek a vizsgákra, adatgyűjtések, cikkírások. 61