Sebestyén József, Spielberger Leo: Beneš. Egy nemzet élete, egy államférfi portréja (Bratislava. Slovenská Grafia, 1934)

Első rész: Egy nemzet napsütésben és árnyékban

rozoga Habsburg-hajót. Kapkodás és fejetlenség, soha sem egyenes úton járás, mindig a pillanatnyi helyzet kiaknázása, — teremthetett-e egészséges gyümölcsöt ez a politika? Érhetett-e el eredményeket, kényszeríthetett-e biztos és békés mederbe állami életet ez a görbe politikai út? Feudális — polgári szövetség. A cseh nemzeti erőket végleg leverni már nem lehetett. A februári pátensre elementáris erővel tört ki a nemzeti mozgalom. „Nedejme se!" (Nem adjuk meg magunkat) — ez lett a csatakiáltás és ez a jelszó csodákat művelt. A bécsi Burg egy szép napon megdöbbenve látta, hogy a cseh feudálisok egyszerre kezet fogtak a polgáriakkal. A két tábor plattformja, amelyen összetalálkoztak, a cseh államjog. Követelik Csehország, Morvaország és Szilézia állami önállóságát. Clam-Martinic gróf kezet fogott Palackyval és vejével, Riegerrel. Ilyen még nem volt, jajveszékeltek a bécsi konzervatív lapok. Rieger a demagóg, akit még Palacký, az apósa is annak tartott és Clam-Martinic, a konzervativizmus ércbe öntött alakja, egy fronton. El kell pusztulnia a világnak! És a bécsi lapoknak igazuk is volt. El kellett pusztulnia egy világnak, az ő világuknak, a Habsburg-világnak. A mozgalom nyitott ajtókat talál még a legmagasabb feudális-klerikális köröknél is. És 1861 április 16-án a prágai tartománygyűlésen Schwarzenberg herceg biboros indítványt nyújt be, hogy a császárt kérjék fel, koronáztassa meg magát cseh királynak. Két nappal később a bécsi Burg30