Sebestyén József, Spielberger Leo: Beneš. Egy nemzet élete, egy államférfi portréja (Bratislava. Slovenská Grafia, 1934)

Első rész: Egy nemzet napsütésben és árnyékban

Elveszik a csehek vallásszabadságát, önállóságát, nyelvét. De ami még jobban fájt, elvették vallásszabad­ságát, elvették önállóságát, elvették még nyelvét is. Amikor a Habsburgok 1526-ban hosszú időkre a cseh trónra kerültek, Csehország túlnyomó több­sége már nem volt a katolikus egyház híve. A hu­sziták és a cseh testvériség egyesülése, az új pro­testáns vallás hívei, a lutheránusok nem voltak kedvelt hívei az izig-vérig katolikus Habsburgok­nak. A vallásszabadságért folytatott küzdelem hosszú évtizedeket töltött be. Ha a cseh rendek összefog­tak és erős nyomást tudtak gyakorolni a királyok­ra, a Habsburgok mindig adtak pecsétes írást a vallásszabadságról. Amint azonban a központi ha­talom újra megerősödött, ezeket az írásokat ad acta tették. Történelem lett a tételes jogból. II. Ru­dolf egyszerre észreveszi, hogy az 1555-ben kötött augsburgi vallásbéke ránézve nem kötelező, — ez csak amolyan interim jellegű szerződés volt. Utód­ja, Mátyás pedig az előd felséglevelében fedez fel szépséghibákat és a prágai érsek császári bízta­tásra egyszerűen bezáratja a klostergrabi és brau­naui protestáns templomokat. A protestáns cseh urak kidobják a vár ablakán a császári helytartókat. A lavina megindult. A protestáns rendek tiltakoztak, protestáltak, fellebbeztek. Szavuk nem hatolt el a bécsi császári udvarig. Hátha a hangjukat nem akarják meg­hallani, megmutatták karuk erejét. És 1618 május 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom