Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943 (Budapest. Globus, 1943)

alapján kivetettem, a községek pedig az egyénenkénti kijelölést foga­natosították. Ezekből az igénybevett vágóállatokból biztosíttotain a helyi szükségleteket is. A vágóállatok igénybevételénél követendő eljárást a m. kir. földmívelésügyi miniszter rendelkezése szerint alkalmaztam. Ezért elrendeltem, hogy a községi elöljáróságok a község gazdái sorából az igénybevételi keret szétosztása céljából bizottságot alakít­sanak és az igénybevételi lehetőségek gondos mérlegelése mellett jelöljék ki a levágásra és kivitelre alkalmas állatokat. A kijelölt szarvasmarhákat az illetékes gazdasági felügyelő tenyésztési szem­pontból felülvizsgálta és ügyelt arra, hogy az állattenyésztés és a közellátás érdekei összhangban maradjanak. Lehetővé vált a minő­ségi állománynak igénybevétele is, de ezeket a levágás alól mentesí­tettük és az állami tenyészállatkiosztási akció keretében a tenyésztés szempontjából vidékeken elhelyeztük. Az igénybevétel során szigorúan ragaszkodtam-az egyenlő teher­viselés elvéhez, ezért elrendeltem, hogy az állattartó gazdák a köz­ségre kivetett kontingens beszolgáltatásáról együttesen gondoskodja­nak. Miután azonban az összes szociális szempontok figyelembevétele mellett is nagyfokú megterhelést jelentett a túlnyomórészt minőségi állományból való igénybevételével. A közellátási kormánybiztos út­ján felterjesztést intéztem a m. kir. közellátásügyi miniszterhez az igénybevett vágóállatok átvételi árának méltnáyos megállapítása iránt. Ugyanakkor az igénybevételre kivetett szarvasmarhák tulaj­donosainak kártalanítására is kértem engedélyt, mert az egyre ismét­lődő igénybevételi eljárások következtében kénytelen voltam az igénybevételi eljárást a kisgazdaságokra és földnélküli állattartókra is kiterjeszteni. Köztudomású ugyanis, hogy a törvényhatóság állatállománya elsőrendű tenyészanyag. Az állományban előforduló selejtezések az előző igénybevételek során már megtörténtek, így vágóállat alig állt rendelkezésre. Ami ezen kategória szempontjából mégis számításba jöhetett volna, az viszont a legszegényebb réteg tulajdonában volt, főleg olyanoknál, akiknek állatai megfelelő takarmány hiányában leromlottak. Miután pedig az anyag kiválasztása szempontjából nem lehetett az egyes gazdaságok állatlétszámát alapul venni, hanem anyagi hely­zetre való tekintet nélkül kellett az alkalmas állatokat kiválasztani, ezért az egyenlő teherviselés rendjét alkalmaztam és elrendeltem egyes községekben, hogy maga a közösség kártalanítása a beszolgál­tatásra kötelezett kis állattartókat, olyan mértékben, hogy a beszolgál­tatott állat helyett az állattartó hasonló minőségű állatot vásárolha­tott magának. Voltak egyes gazdaságok, melyek többszöri felhívásom ellenére, sem tettek eleget beszolgáltatási kötelezettségüknek, ezért a közhan­gulat megnyugtatása és az igazság elvének érvényesítése érdekében a mulasztó gazdaságokkal szemben megtorló intézkedéseket alkalmaz­tam s egyúttal a tényleges beszolgáltatás teljesítésére köteleztem. Burgonyaellátásunk ezideig zökkenésmentes volt. Bőrtalpú lábbeli ellátásunk a háborús anyaggazdálkodás szűk 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom