Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943 (Budapest. Globus, 1943)

dezést nyert. A sándorhalmai kerület az Országos Vitézi Szék tulajdonába ment át és úgyszintén átadásra kerüli Újbars és Töhöl határában lévő körülbelül 850 katasztrális hald erdőterület. Ezen ingatlanok ellenében az uradalom tulajdonába került vissza a gényei kerület az Schoeller-ménes. Our Orange francia félvér mén. ahhoz tartozó két szeszgyárral, valamint 20 katasztrális hold siklósi szőlővel együtt, melyet még a 90-es években újított tel nemes szőlővesszőkkel az uradalom néhai Leidenfrost Tódor vezetése alatt. «Úgyszintén visszakerültek az uradalom tulajdonába a garamlöki és töhöli kerületekből kiszakított maradék birtokrészek is. Ilyenformán az uradalom mai területe: 3094 katasztrális hold mezőgazdaság és 8059 katasztrális hold erdőterület, mely erdőből azonban 4482 katasztrális hold a bécsi döntés folytán szlovák területre esett. 1939-ben az uradalom Léva város tejellátásába, valamint Léva környéke kisgazdáinak tejértékesítésébe is belekapcsolódott. A cseh megszállás alatt is létesült Léván e^y tejszövetkezet, melynek működése azonban alig érte túl az üzem felszereléséhez sziikséges időt. mert a befizetett üzletrésztőke hamar elveszett és a léprecsalt szövetkezeti tagok csak egy keserű tapasztalattal gazdagodtak. A visszacsatolás idején Léva környékének tejértékesítése teljesen szervezetlen volt és a termelő kisgazdák egy-két alkalmi tejkereskedőnek voltak kiszolgáltatva, kik a tejet csak akkor és oly mértékben vásárolták fel. ahogy az nekik tetszett. Természetes, hogy ezen állapot a tejtermelésre általában igen káros befolyással volt. 1939. évben a lévai és verebélyi járás egy részének 36 községében a Schoeller-uradalom szervezte meg a tejgyűjtést, mellyel eg\ időben Léván városi tejellátó és vajgyártó üzemet létesített. A lévai tejüzem 1940 január 1-én kezdte meg működését napi 3500—-1000 liter tejbeszállítással, míg a napi forgalom 1943-ban már 8000 literre emelkedett. Egyedül ezen adatok messzemenő bizonysága a lévai tejüzem lét224