Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943 (Budapest. Globus, 1943)

„Hangya"-üzlet belső része. A „HANZA" ÉS TAGSZÜVETIVEZETEI HARS ÉS HONT VÁRMEGYÉBEN. Amikor Bars és Hont vármegye területén műkdő ..Hanza" szövetkezetekről gyűjtő értelemben beszélek, nem térhetek ki azelől, hogy nagv vonásokban ne ismertetném a „Hanzát", útját és szellemét, mint egészet, amelynek a bars-hontvármegyei 59 tagszövetkezet alkotó részét képezi! Az ..egész" ismerete, világosságot enged a „részre" is. Bár a „Hanza" működési területének, amely nvugatkeleti irányban a Somorjától nyugatra eső Gutor és Szemettői Kőkeszi—Csáb községekig, észak-déli irányban pedig Galánta—Léva képzelt vonaltól délre a Dunáig, illetve az Ipoly mentén csaknem Balassagyarmatig terjed, egymástól elütő tájegységei vannak, mégis a Galántán székelő „Hanza" antennamódra sugározza szét a Kisalföld, Mátvusföld, Garam-. Ipoly-mente százezres szövetkező népe felé a helyes szövetkezeti magatartást és a helyes szövetkezés szellemét. Az anyaországtól annak idején elszakított kisalföldi, mátyusföldi. garammenti, ipolymenti magyarság, csehszlovák megszállás alatt, a ..Hanza" Központi Szövetkezet irányítása mellett olyan szövetkezeti mozgalmat épített ki, amely fényes bizonyítéka annak, hogy a magyar nemcsak szervezkedni, hanem szervezni és vezetni is tud. 205